Mint rendszeres olvasóinknak alighanem feltűnt, ritkaságszámba megy már a bejegyzés ezen a patinás blogon, de temetni azért még kár volna. A minap villant a fejembe a kérdés? Vajon melyik a legjobb megyeszékhely az országban? Nyilván volt rá válaszom, de ez a válasz elfogult és szubjektív volt. Ekkor jött az ötlet, hogy valakinek meg kéne alkotni a tudományos, objektív listáját, számos szempont összehasonlítása alapján. És ki is lenne alkalmasabb erre, mint szerény személyem?
Így aztán a 19 megyeszékhelyet (63-mal alighanem túl nagy meló lett volna még nekem is) néhány szempont alapján ütköztetem egymással, hogy megkapjuk a választ a végső kérdésre: Hol érdemes igazából élni?
Nem is szaporítom a szót:

1. Szempont: Az átlagos éves napsütéses órák száma
A napsütés minden egészséges gondolkodású ember számára a boldogság fizikai megtestesülésével ér fel. A napsütés megakadályozza a depresszió kialakulását, serkenti a D-vitamin termelődését, vidámabbá, egészségesebbé tesz, hiánya viszont agresszivvá, antiszociálissá változtat egy idő után mindenkit. 
Ennél a szempontnál a megszerezhető pontok határvonalai 2000, 1950, és 1900 óra voltak, a sorrend a következő:

2. Szempont: Borvidékek
A második szempontunk a gasztronómiát, azon belül is a borvidékek kérdését vizsgálja, ennek jelentőségét, és hatását az életkörülményekre aligha kell taglalnom. 3 pontot kap az a város, mely maga is borvidéknek számít, 2 pontot az, ami ugyan nem, de a megye területén legalább található ilyen terület, egy pont jár azoknak, akik még ennyit sem tudnak felmutatni. A viták elkerülése végett: kizárólag az ÉRTÉKELHETŐ borvidékeket számolom, ennélfogva a kunság "borai" és Zala-megye noa-kultúrája nem kerül pontozásra.

3. Szempont: Oktatás
Az oktatás és nevelés kérdése szintén kardinális fontosságú. Ennek színvonalának megállapításaként a vidéki gimnáziumok sorrendjét vettem alapul. Amelyik városnak van gimnáziuma a legjobb 10-ben, az 3 pontot kap, amelyiknek a legjobb 50-ben, az 2-t, és aki csak a lista második felére fért fel, az egy ponttal gazdagodik. Budapest itt automatikusan maximum pontot kap, tekintve, hogy az ország legjobb gimnáziuma itt található.

4. Szempont: Távolság a Balatontól
Bárki bármit mondjon a magyar tenger mindig is a Magyar Ember számára egyik legkedvesebb helyszín marad. A lágyan ringó vitorlások, a fonyódi csöcsök, a túlárazott főtt kukorica, a bikinis lányok és az ezernyi emlék már akkor is mosolyt csal az ember arcára, ha csak rágondol. Nem mindegy tehát, hogy egy-egy város milyen távolságra fekszik a Balatontól. Három pont járt azért, ha a megye határos a tóval, 2 pontot kapott az a város, amiből elindulva már át kell léni egy megyehatárt, és 1 pont jár annak, ahonnan elindulva több megyehatáron is átvezet az út.

5. Szempont: Bidámbidámok aránya
Ennek fontosságát szintén nem kell túlzottan részleteznem: közbiztonság, munkanélküliség, GDP, ezekre mind hatással van. 4 pont jár, ha az arány 3% alatt van a megyében, 3 pont, ha 3 és 5 között, 2 pont, ha még 10% alatt, és egy pont, ha az arány több mint 10%.

6. Szempont: Focicsapatok állása
Mi illusztrálhatná jobban a sportéletet, mint a város fő csapatának állása? Elég sok minden pláne a tavalyi év botrányai után, de jobbat nem találtam. Ezért aztán 3 pont jár annak, akinek az MB1-ben van a csapata, 2 annak, akinek az MB2-ben, és 1 pont jár annak a városnak, aki ennél gyengébb ligában versenyez pillanatnyilag.

7. Szempont: Lakosságszám/A listás költők száma
A kultúra újabb fokmérője, hogy adott város hány kiváló irodalmárt adott a hazának. (A 100-as listát itt lehet találni: http://rnrszakosztaly.blog.hu/2014/01/29/modositas_559) Ez a szempont tehát azt vizsgálja, hány lakosra jut egy-egy irodalmi nagyágyú, bár jópár város egyetlen ilyet sem termelt ki, ők kapják érthető módon a minimum pontszámot.

8. Szempont: Kommunisták aránya
A város légköréről, közhangulatáról, polgárosultságáról sokat elárul a prolik aránya. Minél alacsonyabb ez az aránya, annál jobb ez egy városnak. Ezért ennél a szempontnál a 2014-es országgyűlési választások eredményeit vettem alapul, nevezetesen, hogy hány százalékot kapott a város szavazókörében/szavazóköreiben a nagy baloldali összeborulás. A ponthatárok: 20-25: 4 pont, 25-30: 3 pont, 30-35: 2 pont, 35 felett: 1 pont

9. Szempont: Közbiztonság
Testi és anyagi biztonságunk talán az egyik legfontosabb szempont életminőségünk szempontjából. A magas bűnözési mutatók beárnyékolják mindennapjainkat, félelmet plántálnak szívünkbe, bizalmatlansággal mérgezik emberi kapcsolatainkat. Minél kevesebb bűneset történik tehát az adott megyében, az annál nyugisabb életet feltételez. Lássuk tehát, hogy a KSH adatai szerint az adott város megyéjében hány bűncselekmény történt a 2015-ös évben.
Ponthatárok: 10.000 alatt: 4 pont, 10.000-15.000: 3 pont, 15.000-30.000: 2 pont, 30.000 felett: 1 pont

10. Összegzés
Elérkezett tehát a tudományos felmérésem objektív összesítése. Először különösebb kommentár nélkül a legkevesebb pontszámot elérőtől haladunk a győztes felé. Íme a lista:

Az élet minden apró területére kiterjedő kutatás szerint tehát Magyarország legélhetőbb megyeszékhelye Szekszárd, gratulálok! Bár sok volt a holtverseny, így pl. az örök Zalaegerszeg-Szombathely rivalizálást sem sikerült eldönteni, egy átfogó kép megalkotásához alkalmas a végső táblázat. Salgótarjánba eddig se nagyon költöztem volna, de pl. Pécs irreálisan gyenge, és Budapest irreálisan jó helyezése arra enged következtetni, hogy dacára az alapos háttérmunkának, a kutatásom még mindig torzít egy kicsit. Ezen torzítást pedig nyugodtan egyengessük ki saját szubjektív megítélésünkkel. 
Éljenek a lokálpatrióták!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.