A "vad, geszti bolond" és az "alcsúti törpe"
2012.11.28. 00:15
Nem bolondultam meg. Nem fogom összehasonlítani szegedi és borosjenői gróf Tisza Istvánt Orbán Viktorral.
Mindössze arra szeretnék egy kiragadott példával rámutatni, hogy az ellenzéki sajtó nagyjából 100 éve (egészen pontosan 1918-ban) is hasonló módszerekkel és eszköztárral támadta a kormányt, mint ma. Akkoriban a kor egyik legtekintélyesebb és legkarakteresebb államférfija Tisza István volt, a mai korban pedig kétségtelenül ilyennek tekinthető a jelenlegi miniszterelnök. Tisza hasonlóan megosztó személyiség volt mint Orbán: vagy szerették, vagy utálták az emberek, de közömbösek nem maradtak iránta. Meghatározó volta és erős személyisége miatt nem kellett a pártját vagy a kormányt támadni, elég volt őt magát. Ez ismerős ugye, ma is mindenről a ZORBÁN tehet. Több analógiát nem szeretnék vonni, lássuk inkább a Komáromi Hírlap 1918-as lapszámait!
Csak röviden az újságról. Komáromi kiadású hetilap, mely már önmeghatározásából (A Komárom Városi Függetlenségi Kör hivatalos lapja) adódóan is ellenzéki, 48-as beállítottságú, s amely nyíltan kiáll a magyar nemzeti érdekekért és később majd föllép a kommunizmus ellen is. Természetesen főként helyi ügyekkel foglalkozik, de - elsősorban a vezércikkben - sokszor bemutatja és kommentálja az országos eseményeket is. E cikkeket olvasva válik egyértelművé, hogy a cikkírók ellenzéki retorikája a kormányon kívül Wekerle Sándor miniszterelnököt, de legfőképpen Tisza Istvánt támadja. Tisza ugyanis a fő mumus, ő a dualista rendszer megtestesítője, minden rossz és a magyar nemzet balszerencséjének okozója. Van itt minden: Tisza és csatlósai, Tisza-rendszer, egyedül és csakis Tisza a hibás, Tisza és a trónbeszéd, csakis miatta hiúsult meg; illetve igencsak kreatív hasonlatok, képek és szimbólumok.
Az idézetekhez tudásbeli hiányosságaim, valamint az érdektelen magyarázástól való ódzkodásom miatt nem fűzök hozzá semmit, álljanak itt pőrén az Olvasó értelemtől csillogó szemének tüzében. (A részleteket szó szerint, de a mai helyesírás szabályainak megfelelően közlöm.)
*
"Mint a homoksivatagon átutazó karaván körül settenkedő hiéna, vagy a harcterek tájékán ólálkodó hullafosztogató, úgy áll lesben a bel- és külpolitikai harcoktól viharzó magyar politikai élet küzdelmeinek hátterében Tisza úr, a legnagyobb hazafi." (1918/2. szám, 1. old.)
"Régen volt biz´ az, lehet már úgy háromfertály esztendeje is. Akkor még bűn volt a Tiszák és Tisza-félék szemében a béke emlegetése is... " (1918/4. szám, 5 old.)
"Nos hát jöjjünk már egyszer tisztába azzal, hogy gróf Tisza és csatlósai hogy értelmezik a parlamenti színvonalat?"(1918/8. szám, 1. old.)
"Ezért szerintünk csak gróf Tiszának és kétségbeesett pretoriánus hadának tesz értékes politikai szolgálatot, aki a nemzeti közvéleményben már kiforrott választójogi javaslat elleni aknamunkának - habár öntudatlanul is - részévé válik." (1918/11. szám, 2. old.)
"Ha az előjelek nem csalnak, úgy egy hatalmas lépéssel ismét közelebb jutottunk a nagy leszámoláshoz. Talán felesleges is mondanunk, hogy a nagy leszámolás alatt annak a korrupt politikai rendszernek a gyökeres kiirtását értjük, amely Magyarországot a politikai és erkölcsi csőd szélére juttattta s amely a Tisza-család nevéhez fűződik." (1918/15. szám, 1. old.)
"A geszti Nagyúr mégsem jutott annyira, hogy trónbeszédet tartson, ahol tudvalevőleg a szónoké az utolsó szó, ámde mégis kiravaszkodta a módját, miként lehet elejét venni annak, hogy az esetleges ellenvélemény kifejezésre juthasson." (1918/23. szám, 1. old.)
"Elvégeztetett. Hiába akarta a király, hiába akarták a nemzet legjobbjai, hiába akarja a dolgozó s a lövészárkokban szenvedő magyar nép, a választójog megfeneklett egyetlen embernek, gróf Tisza Istvánnak az akaratán." (1918/28. szám, 1. old.)
"Heteken keresztül egyébről sem írtak és beszéltek a munkapárti sajtóban, mint gróf Tisza készülő interpellációjáról a közélelmezési miniszterhez. Itt-ott talán még templomi szókékekről is hirdették a világra szóló szenzációt." (1918/32. szám, 1. old.)
"Tisza úr megint őrjöng." (1918/34. szám, 1. old.)
"Nem férhet kétség ahhoz, hogy ha Tisza az alkotmány teljes felrúgásával nem vállalkozik ezen törvények erőszakos megalkotására, a jelenlegi világháború elmarad. Legalábbis a mi részünkről." (1918/43. szám, 3. old.)
"Ennek így kellett lennie! A népbosszú első áldozatának, gróf Tisza Istvánnak a szavai ezek. - Igen. Ennek így kellett lennie! - Mi azonban nem csak a szerencsétlen ember sorsára vonatkozólag mondjuk és értjük ezeket, hanem mindarra, amik a legutóbbi néhány nap alatt történtek." (1918/44. szám, 3. old.)
*
Bizony, úgy tűnik valami nem változik. Egyébként ebből az is látszik, hogy a mai tollfirkászok nagy része nem haladta meg a száz évvel ezelőtti elődeit sem színvonalban, sem ötletességben.
Akinek pedig nem tetszett a cikk, azt vigye el az Orbán!
Szerző: Kiflee
6 komment
Címkék: történelem a geszti nagyúr orbán a hibás komáromi hírlap 1918 tisza istván sajtója újságírás régen
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
a Viking 2012.11.29. 20:24:46
Jamal_Fraser 2012.12.02. 13:12:11
Kiflee 2012.12.02. 15:20:12
én ilyen bátor kijelentést nem mertem tenni, de megtetted helyettem, Viking. :)
Bartus tuti ott lett volna ´18 őszén Budapesten és mint a Galilei Kör egyik vezetője vett volna részt a forradalomban. Hacsak előtte nem rohad meg valamelyik csehországi börtönben felségsértésért.
Intizar 2013.11.02. 20:33:48
Kiflee 2013.11.02. 23:13:23
A tollfirkász szóval kapcsolatban teljes mértékben igazat adok ésszerű érveinek, egyben meg is köszönöm azokat! Apró vigasz számomra, hogy nem én voltam az első, aki először használta ezt az értelmetlen szókapcsolatot.
Ettől függetlenül tartom azt az állítást, hogy a mai újságírók nyomukba sem érnek elődeiknek. Egy egyszerű megyei hetilap cikkíróihoz sem érnek föl, nemhogy Ady Endréhez.
A blogírók fölkészültsége pedig kritikán aluli, elég elolvasni pl. a Kiflee nevű blogger írásait, hemzsegnek a helyesírási, nyelvhelyességi és egyéb hibáktól.
Mindig nagyon örülök, ha a tagokon kívül esetleg más is olvassa írásaimat.