Bevetésen a Szakosztály II.
2013.01.12. 21:50
Wass és Rumka távozása után Erős Samu tizedes a parancsnak megfelelően levezényelte a reggeli erősítést, majd, mivel ő volt a rajnál a megbízott szakács is, gyorsan reggelit készített. Hat óra után, a derengő reggeli fényben már jóízűen falatozott a tűz körül az erdészlaknál maradt társaság.
- Tizedes, komolyan mondom, ilyen jól még anyám sem készíti el a babos húst, mint te! – lelkendezett Erovics Milos, aki nagyon büszke volt délszláv származására, de a nyelvet alig beszélte.
- Biztosan azért, mert a bab nem délszláv étel, gondolom, édesanyád inkább a hagyományos horvát étkeket részesíti előnyben, mint például a… mit is? Tényleg, Milos, hogy is van horvátul, hogy bab? – szúrt oda társának Wolfsohn. Ők ketten nem igazán kedvelték meg egymást az együtt töltött idő alatt.
- Ti komolyan még most is ilyen tréfás kedvetekben vagytok?! Csak engem aggaszt, hogy még most sem tudjuk, hova indulunk el ma reggel? – vetette közbe ingerülten Boba Bence. Az evést már befejezte, s immár második, albán dohányból csavart cigarettájára gyújtott rá.
- Szerintem azzal, hogy aggodalmaskodsz, nem jutunk előrébb. Egyébként is, nem hinném, hogy a hadnagy úr kevésbé félti az életét, mint mi – szólt nyugodtan Erős.
- Imádkozz, cimbora, ha ennyire félsz, nekem… Erovics nem tudta befejezni a mondatot, Boba dühösen félbeszakította.
- Kikérem magamnak, hogy én félek! Talán ti mondtátok Sashalmi ezredes szemébe, hogy szarok a zászlóalj érdekeire, vagy én?! Nem félek én senkitől az égvilágon, csak szerintem ennek így kurvára nincs semmi értelme... Nem bízok ebben a törpében. Gyerekkorom óta ismerem, nem katona ez, csak egy dilettáns bohóc!
- Ennek a bohócnak köszönheted, hogy nem kerültél hadbíróság elé! – intette le a tizedes. Majd rövid szünet után folytatta: - Egyébként is, fogd vissza magad, tudod, hogy nekem az ilyet jelentenem kellene! Gyorsan Vácott találhatod magad, ha nem vigyázol a szádra.
- Igazad van, tizedes – sóhajtott Boba, és Eroviccsal egyetemben újabb cigarettára gyújtott. – Ha ép bőrrel megússzuk a dolgot, mindnyájan vendégeim vagytok egy estére a New Orleans kávéházba!
- Ez a beszéd, Boba Bence! Majd kiderül, tényleg úgy bírod-e a konyakot, ahogy állítod! – kurjantott vidáman Wolfsohn.
Lassan kialudt a tűz, s a sűrű lombozaton egyre több világosság szűrődött át.
-Na, irány csomagolni, negyed óra múlva mindenki készen legyen! – utasította a többieket Erős.
*
Fél óra múlva az egész raj feszült figyelemmel hallgatta Wass tájékoztatását.
- Katonák, ma átkelünk a határon és kiemelünk egy csehszlovák határőrt az egyik őrsükről. Egy hete két felderítőnknek veszett nyoma Ipolyság környékén. Mindenképpen meg kell tudnunk, hogy mi történt velük. Az ellenség számít az átkelésünkre a környéken, ezért innét 60 kilométerre keletre, Szécsény előtt lépjük át a határt. A részletes tervet majd a déli pihenő alatt ismertetem. Ha nincs kérdés, azonnal indulunk Isten és a Haza nevében!
Wass éppen csak azt felejtette el megemlíteni, hogy Sziedelheim Balázs ezredes, a balassagyarmati katonai hírszerző iroda vezetője, reggeli telefonbeszélgetésük során az akció végrehajtását bizonytalan időre elhalasztotta, tekintettel a müncheni egyezmény jegyzőkönyvére, mely alapján szinte biztossá vált a csehszlovák-magyar határ békés úton történő kiigazítása Magyarország javára. Ennek fényében a két eltűnt felderítő leírható veszteségnek tűnt csupán.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
A csodálatos Óz 2013.01.13. 04:46:46
Noked-Lee 2013.01.15. 15:41:35
