A kultúra körbevesz
2013.03.14. 20:06
De most komolyan, az alábbi estét érdemes megörökíteni, egy picit elemezni.
Szóval úgy kezdődött, hogy Kiflee-vel elmentünk a Magyar Kultúra Házába, megnézni egy kiállítást. De nem is akár milyet. Utasszállító repülők méretarányos grafikái voltak kiállítva. Egészen látványos volt, és mint később megtudtuk, irdatlan munka van benne.
Itt ért bennünket a kellemetlen meglepetés, mégpedig a cseh nyugdíjasok személyében. Ez azért írom le, mert nem először találkozom a jelenséggel. A szépkorúakat illik tisztelni, de na, van egy határ. Igazából olyanok voltak mint a sáskák, teljesen gátlástalanul pillanatok alatt lepusztították a kitett borokat és chipseket. Igazi profik voltak, látszott rajtuk, hogy nem először csinálják, nem kegyelmeznek és nem hagynak hátra sebesülteket. A hely teljesen le volt pusztítva, a szőnyegbe beletaposott aprólékok és az üres poharak voltak megvívott csata áldozatai.
Mindegy, ez azért nem szegte teljesen a kedvünket, úgy gondoltuk elmegyünk inni. Az egyik már ismert helyünket céloztuk meg, egy régi, sokszintes lakóház legfelsőbb emeletén lévő alternatív stílusú kocsmát.
Itt volt aztán meglepetés. De most komolyan, bementünk, ott volt 3 NAGY kutya (de komolyan baszott nagy), meg egy komolyzenei koncert, ami a lemezlejátszóból szól, és 2 művész manuálisan rakosgatta fel a számokat. Meg voltak emberek, akik szépen csendben, áhítattal hallgatták ezt az egészet, vagy tudatmódosító szerekkel, vagy nem.
Nem nagyon tudtuk hova tenni a dolgot, meg voltunk rendesen zavarodva.
Hely se nagyon volt, gondoltuk akkor sörözünk a pultnál. A pultosnő viszont ránk szólt, hogy mi bizony viselkedjünk és maradjunk csöndben jól. Mi meg annyira meg voltunk szeppenve, hogy így tettünk (a pultoslányak egyébként gyönyörű mellei voltak). Aztán rájöttünk, hogy ez se elég, ezért inkább kimentünk beszélgetni az "előtérbe", ahol 4 kb. 20 éves "művész" beszélgetett. Ők se voltak semmi, de a helyhez képest nagyon konszolidáltak voltak. "Bazdmeg, én múltkor láttam a Sandokánt a 90'-es évek elejéből, az a kamerakezelés, azok a képek, ghhecccciiii...(valami ilyesmit képzeljünk el)
Én pl megfogadtam, hogy farmerban többet oda nem megyek, minimum kockás ing és szemüveg. Vagy szakadt nadrág és öltöny+nyakkendő. Kész, elképesztő arcokat láttunk és jó nőket. Valamit valamiért. Azt hiszem talán a Mikulás-sapka jamaicai motívumokkal volt az abszolút csúcs, az vitte a pálmát.
Ami még mély nyomot hagyott bennem, az maga a zene volt. Kezdetben egész kellemes, kicsit jazz-es muzsika szólt. Aztán olyan 9 körül beindult a tömegoszlatás, és valami ipari zajokkal dúsított, harsonás kakofóniát kezdtek el adni. Ez gondolom valami olyasmi mint amikor hajnali 4-kor lassú zenét tesztnek be egy hard techno partyn, csak sokkal kifinomultabb módon. Itt ennyire.
Mindegy, megittuk a sört, egy élménnyel megint gazdagabbak lettünk.Utána már biztosra mentünk, egy cseh kocsma és elszabadultak a dolgok. Különben meg "nem, mert ÉN sokkal jobban utálom Schobert Norbit..."
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.