elcsépelt frázis, hogy a történelem áthatja az egész életet. bár manapság sokan bizonygatják ennek ellenkezőjét is, szerintem az állítás igaz voltát fölösleges vitatni. személy szerint eszemben sincs ezt tenni, sőt két rövid történettel igazolni szeretném a tételt.

egyik barátom a révkomáromi egyetem közgazdasági karára jár, idén szerzett bc diplomát. szakdolgozati témája németország üzleti kultúrája volt. nos, a szóbeli vizsga előtt ugyebár röviden meg kellett védenie egyébként jól sikerült dolgozatát. ennek kapcsán a vizsgáztatóktól azt az ártatlannak tetsző kérdést kapta, hogy miért éppen németország üzleti kultúráját vizsgálta. a válasz - mely a történet lényege - valahogy így hangzott: mindis is szimpatikus volt számomra németország történelme (!). el lehet képzelni a tanárok arcát... szerencsétlen nem gondolta át, hogy a német történelemről az átlagembernek nem a harmincéves háború vagy az 1945 utáni nyugatnémet gazdasági csoda jut eszébe.

a másik történet a focivébéhez kapcsolódik. egyik párkány környéki (lány)ismerősöm nagyapja a tévé előtt ülve derekasan követte végig a vébé mérkőzéseit. természetesen nem hagyta ki a német-angol nyolcaddöntőt sem. a meccs vége után pedig a papa fölkelt a fotelból és elégedetten ennyit mondott: na, a nagyantant utolsó tagja is kiesett!!! magunkat joggal tartjuk a múlt "ébren tartóinak", de valljuk be, hogy ez egyikünknek sem jutott eszébe. ha valakinek mégis, akkor előre elnézést kérek. (és  most ne legyünk olyan szigorúak az öreggel, hogy portugálival példálózunk)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jamal_Fraser 2010.07.25. 12:43:11

Látom azért az uborkaszezonban is akad a blog iránt elkötelezett rnr.

Az első történethez inkább nem fűznék hozzá semmit. De mégis: elképesztő ez a fajta ájvékolás még mindig az egyszerű és bonyolult emberek részéről, ha németo szóba kerül. Az persze más kérdés, hogy szerény véleményem szerint 1933-1945 között az az ország maga volt a mindenkori Németország, megtestesítve mindent, amit szeretünk benne (na és persze amit nem) Hehe, ha nem tetszik tessék felájvékolni, azt a legkönnyebb úgyis.

Válasz erre 

a Viking 2010.07.25. 18:28:53

@Jamal_Fraser: miért? ha nekünk Izraelt említik mi is ájvékolunk :)

Válasz erre 

Jamal_Fraser 2010.07.25. 21:01:29

@a Viking: hát jó, de azt joggal. megmondta a Propagandaminiszter Pörzse Sándor is:

Budapest, ezt akarjátok?!

(:D zseniális címlap)

Válasz erre 

a Viking 2010.07.26. 23:47:58

@Jamal_Fraser: najó de Pörzse Sándor gyönyörű férfi.
Jegyzem meg milyen pofátlan hír jelent meg a médiában: Pintér Sándor szabad kezet kapott Orbán Viktortól. Pofátlanság. Fordítva volt :)

Válasz erre 

Noked-Lee 2010.07.27. 09:29:05

@a Viking: no de ne feledjük, hogy minden hatalom pintér sándorra vezethető vissza!

Válasz erre 

Kiflee 2010.07.27. 17:32:48

gyerekek, lehet itt poénkodni, meg bagatellizálni a dolgokat, de veszélyes! vegyétek már észre, az istenért, hogy magyarországon sorvad a demokrácia, a jogállamiság!!! és még csak 2 hónap telt el. ehhez képest a kádár-rendszer egy jó és - ami a legfontosabb - egy emberbarát, élhető rendszer volt!! (természetesen teljesen komolyan)

Válasz erre 

Jamal_Fraser 2010.07.27. 17:56:45

@Kiflee: ehehehe, mekkora classic ájvék komment, gratu és puszi érte! :)

Válasz erre 

a Viking 2010.07.28. 09:47:48

bákker Kiflee!! :D a 3. sorig azt hittem komolyan mondod :D (L)

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: