Sienkiewicz, a kirekesztő

2012.04.16. 21:50

Nem is oly régen fejeztem be Sienkiewicz monumentális trilógiáját (Tűzzel-vassal, Özönvíz, A kislovag), amelynek témája a 17. századi ezer sebből vérző Lengyelország. Az író részben történelmi, részben kitalált karakterek életét bemutatva kíséri végig ezt a vérzivataros időszakot, gyakori romantikus elemekkel tarkítva, így mindenképp élvezetes, tartalmas olvasmány. A trilógia legfőbb színfoltja pedig mindenképp a magyar Háry Jánoshoz hasonló Zagloba úr, aki folyton lódítva és folyton részegen nyeri meg a szavak és a kardok csatáját.
Gyakran azonban szenvedélyes kirohanásokban ítél el tulajdonképpen mindenkit, aki nem lengyel katolikus királyhű nemesúr, így megjegyzséeit olvasva Bartus László pulzusa aligha csúszik 200 alá. Persze másoktól is hallani mai szemmel nem píszí mondatokat, de hát az RnR szakosztály ezt bizonyára örömmel fogadja.
No de nem húzom tovább a szót, mazsolázzunk az aranyköpésekből:

Legtöbbször a protestánsok kapják az ívet, íme pár példa:
 

Estefelé a villám belevágott Firlej belzi kastellán gyalogzászlóaljába, megölt néhány embert, magát a zászlót pedig pozdorjává törte. Ezt rosz ómennek, Isten haragja világos jelének tekintették, annyival is inkább, mert Firlej kálvinista volt. Zagloba azt javasolta, küldjenek hozzá deputációt, kérvén, térne meg, "mert nem lehet Isten áldása olyan hadon, amelynek a vezére az egek előtt utálatos, tisztátalan tévelygésekben él."

Ím a [kiejdanyi] piactér! Figyeljétek csak kegyelmetek, micsoda óra van a városházán! Azt mondják, Gdanksban sincs ennél különb. S amit ott ama négytornyú templomnak gondoltok, az a helvét imaház, ahol minden vasárnap az Urat káromolják -amaz meg a lutheránus templom. [...]
- Piha -fakadt ki Zagloba- a dögvész az olyan városra, ahol az ember eretnek levegőnél egyebet nem szippanthat a hasába.

- Nézzétek nemes uraim, Parczewski püspök úr is fehér, akár a fal! -jegyezte meg Stanislaw Skrzetuski.
- Mert kálvinista asztalnál ül, és az étellel könnyen lenyelhet valami tisztátlanságot -magyarázta Zagloba uram halkított hangon.- Az italokhoz -mondják a vének- a sátán nem fér hozzá, azokat tehát mindenütt bátorsággal ihatod, de az élelemtől, különösen pedig a levesektől jó óvakodni. Így volt a Krímben is, amikor fogságban voltam ott. A tatár mullák, vagyis a papok, úgy el tudják készíteni a fokhagymás birkahúst, hogy aki megkóstoltam mindjárt hajlandó volt hitét megtagadni, s az ő selyma prófétájukat elfogadni.

Mindazonáltal a lealjasodásnak is volt határa. A nemesség tűrte, hogy kigúnyolják, csúfot űzzenek királyukból, a hetmanokból és Czaerniecki uramból, csak vallását ne bántsák, s mikor az egyik svéd kapitány kijelentette, hogy a lutheri vallás éppen olyan jó, mint a katolikus, a mellette ülő Grabowski uram e káromlást nem bírván elviselni, fejbe vágta fokosával.

Kordecki atya egy kiemelkedő sziklatömbre állt s így szólt:
- A pokol kapui nem vehetnek diadalt az égi seregeken. Nyugodjatok meg s szíveteket töltsétek meg reménységgel. Eretnek lába nem illetheti e szent falakat, sem lutheránusok, sem kálvinisták nem mívelhetik babonaságaikat a hitnek és tiszeletnek e hajlékában.

-S íme, ilyenek emelik kezüket Jasna Góra fényességére!
-Fején találta a szöget kegyelmed, amazok hitéről szólván -helyeselt Wolodyjowski Zagloba uramnak- , mert magam hallottam, hogy a holdra vonítottak. Később azt mondták, hogy azok az ő lutheránus zsoltáraik, pedig hát ilyen zsoltáréneklés az ebektől is kitelik. 


Persze azért megkapják a magukét a muzulmánok is:
 

- Ha a keresztény nemzetek egymás ellen háborognak -mondotta- az Jézus Urunkat is szomorítja, meg az összes szentek is a fülük tovét vakargatják, mert úgy szokott az lenni, hogy ahol az úr gondos, ott a cselédnép is az; de aki a törököt üti, az kedvesebb dolgot már nem is mívelhet az ég számára. Egy szent életű paptól hallottam, hogy a szenteknek szinte a gyomruk felfordul az ebfiak láttán, ilyenkor aztán a mennybéli eledel meg ital sem válik javukra, sőt, még az örökkévaló boldogságuk is megromol.

[Zagloba:]
- Kegyelmed Krisztus urunkat vallja-é -kérdezte- avagy, sértés ne essék szólván, ama tisztátalan hitben leledzel?
- Én felvettem a keresztény hitet, s azért kellett atyámat elhagynom.
- Ha ezért hagytad el atyádat, az Úristen éppen ezért nem fog téged elhagyni. Az ő kegyelmének első jele pedig, hogy bort ihatol, amit tévelygésedben megmaradván soha nem kóstolhattál volna.


Basia nagy érdeklődéssel nézte a lipekek [litvániai tatárok] imádságát, de a szíve összeszorult a gondolatra, hogy íme, ennyi derék vitéz, a sok-sok fáradtsággal terhes élet után, a halállal együtt egyenesen a pokoli tűzbe jut, annál is inkább, mert napról napra érintkezvén az igaz hitet valló emberekkel, mégis megmaradnak megátalkodottságukban.
Zagloba uram, mint az ilyen dolgokban járatosabb férfiú, csak a vállát vonogatta Basia jámbor megjegyzéseire, mondván:
- Ezeket a kutyafejűeket amúgy sem bocsátanák be az égbe, hogy ronda férgeiket valamiképpen be ne hurcolják oda.


De a valláson kívül akadnak bőven etnikai előítéletek is:

Olaszok:

- Nem értesz a politikához, ifjú gavallér -vágott a szavába Boguslaw.
- Csapjon bele az istennyila! Míveljék ezt az álnok olaszok, de ne a nemes ember, akit az Úr tisztesebb vérrel ékesített fel, de arra is elkötelezett, hogy fegyverrel hadakozzék, ne pedig patikával, nevét gyalázatba szerezvén.


Zsidók:

- Én csak azt csodálom -jegyezte meg Jan- hogy már tudtatok a háborúról meg Ujsciéről. Stanislaw lóhalálában rohant hozzám, s mi is így vágtattunk ide, hogy azt hittem, elsők leszünk e rossz hírrel.
- Alighanem a zsidók hozták a hírt -vélte Zagloba uram- mert mindent azok tudnak meg leghamarabb, s olyan correspondentia vagyon közöttük, hogyha valamelyikük reggel Wielkopolskában eltüsszenti magát, este már Zmudzban és Ukrajnában kívánják egészségére.


Cigányok:

S megvillantotta a drágakövet hallgatói szeme előtt. Zagloba uram pedig megjegyezte:
- Máris kicsalta tőle! Erről az egyről a világ végén is megismernélek!
- Megkövetem kegyelmedet, nem csaltam ki, mert magam is nemes ember vagyok, nem pedig cigány.

Skótok:

Lanckoronski herceg, a püspök, nem szerette Ketlinget, mert -nem tudni, mi okból- úgy vélekedett, hogy az, mint skót, lelke mélyén kétségkívül eretnek.

De leginkább talán szerencsétlen lappokat alázzák:
- Harcra nem valók. A svédek tábori szolgálatra hordják őket magukkal, no meg mivel olyan furcsák. Hanem varázslóknak kiválók, mindegyiknek legalább egy, de némelyiküknek öt ördög is szolgálatára áll.
- Honnan ez a comitivájuk a gonosz lelkekkel? -kérdezte Kmicic, keresztet vetvén magára. 
- Mert az örök éjszakában botorkálnak, amely náluk fél esztendeig meg még tovább is eltart, azt pedig tudják kegyelmetek, hogy éjszakának idején a legalkalmasabb az ördöggel érintkezni.
- S lelkük vajon van-e?
- Nem tudom, de úgy vélem, inkább az oktalan állatokhoz hasonlatosak.
Kmicic közelebb léptetett, egy lapp legénykét nyakánál fogva felemelt, akár a macskát, jól megnézte, aztán ismét talpra állította, és így szólt:
- Ha a király nekem ajándékozna egyet, megfüstöltetném, s felakasztanám az orszai templomban, ahol egyéb különlegességek közt strucctojás is található. 


Valamint van Zaglobának egy olyan monológja is, amiből arra következtetek, hogy nem az általános választójog híve az öreg:

Monddsza kegyelmed, tualjdonképpen mit akarnak ezek a zsiványok? Nem jobb volna, ha valamennyi ebfia veszteg megülne otthon, s békességgel végezné robotmunkáját? Mit tehetünk róla, hogy az Úristen minket nemeseknek, őket pedig póroknak teremtette, engedelmességet parancsolván nekik? Piha! Elönt az epe!

Mielőtt azonban túlzottan lelkesedni kezdenénk Sienkiewiczért, volt egy olyan részlete is, amit nem nagyon tudok hova tenni:
 

Kamieniecben minden csak úgy forrt az ostrom ellen való készülődéstől. [...] Közben folyt a munka lapáttal meg taligával, amiben a lengyelek, ruténok, örmények, zsidók és cigányok versenyre keltek egymással.

Örmények, zsidók és cigányok lelkesen végzik a kétkezi munkát? Nananananananana....

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://rnrszakosztaly.blog.hu/api/trackback/id/tr64455653

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kiflee 2012.04.17. 08:29:15

"az italokhoz a sátán nem fér hozzá" nagyon jó! de a cigányos a legjobb! :D (a ruszkikat politikai okoból nem osztja ki vajon?)

Luusta 2012.04.17. 10:33:41

@Kiflee: Igen, a cári cenzúra miatt a könyvben is nem szerepel az orosz elnevezés. Csak nagyon ritkán kerülnek szóba, de akkor is hüperboreusokként (észak lakói) említi őket.

vmalcsik 2012.04.22. 17:51:47

Sienkiewicz úgy látszik nem hitt az ökumenében :)
süti beállítások módosítása