Boldog footballidők

2011.09.29. 13:42

Érdekes sporttörténeti cikkre bukkantam komoly és rendkívüli fontossággal bíró történelmi kutatómunkám során a Komáromi Lapok egyik 1918-as számában a minap. Még tartott a háború, amikor szeptemberben nagyszabású futballesemény helyszíne volt Komárom szabad királyi város. Egy vegyes csapatok által lejátszott mérkőzésről van szó, melyben két, a Szakosztály egy-egy tagjának oly fontos város focistái egy csapatban játszottak. Bizony Brux, volt úgy, hogy Komárom és Szombathely vegyes válogatottja együtt küzdött Pozsony, Győr és Tatabánya legjobbjai ellen. Nem is húzom tovább az időt, lássuk a meccsről szóló tudósítást, mely ma már modorosnak számító kifejezései, stílusa és helyesírása miatt szerintem már-már kultúrtörténeti érdekesség is.

SPORT – Válogatott mérkőzés

A Komáromi Football Club sporttelepe ünneplő köntösbe öltözött vasárnap. A város, az egyesület és a vendégcsapatok színeit lengette a szellő; az öreg ráctemető mintha megfiatalodott volna. Köröskörül, amerre nézünk, szép rend van, rendbehozták a pályát is.

Három nagy magyar város válogatott footballistái látogattak el hozzánk és – vitték el a hírét annak, hogy Komárom városa joggal büszke lehet sporttelepére. Jó volt ezeket hallani, erről a sokat ócsárolt városról. S mivé lehetne még fejleszteni a sporttelepet?

A város színe-java vasárnap délután a sporttelepen volt. A közönség hatalmas tömegében ott láttuk nobilitásaink több tagját; a club hölgytagjai régi szeretettel és lázas izgatottsággal hullámoztak, büszkélkedtek és fogadkoztak a lila-fehérek győzelmére. Szombathely, Győr, Pozsony, Tatabánya! Eljöttek a játékosok, a kísérők, a velem együtt letört footballisták, mennyi-mennyi ismerős…

Komárom-Szombathely kezdi nappal szemben a játékot és hatalmas lendülettel, még mielőtt az ellenfél belekezdhetett volna a játékba, a kapu előtt terem, Glanz beadását azonban az ellenfél fogja. Jó negyedóráig tart az ostrom, míg Mac Inneshez jut a labda, ki mesés technikával csatáraihoz juttatja. Egy eredménytelen lerohanás után ismét kapujához szegeződik az ellenfél s Komárom-Szombathely nagy fölénnyel ostromolja azt. Krausz és Kohut hátvédek pompásan szerelik le a támadást, különösen a kapu előterében, Meichler kapus meg egyenesen boszorkányos szerencsével védi a kaput. Majd pár percig az ellenfél kerekedik felül és a félidő 25. és 30. percében két kornerhez is jut. Az első goalt a (félidő) 35. percében Simon átadásából Chrappán védhetetlenül lövi. Újrakezdés után az ellenfél tempót diktál, minek eredménye a 42. percben Hergovics szép lövése, ami a kiegyenlítő goalt hozta meg.

A második félidőben ismét Komárom-Szombathely vezet. A 4. percben Glanz beadásából Chrappán a második goalt lövi. A 28. percben Komárom kornerhez jut, de a veszélyes helyzetet bravurosan menti az ellenfél pompás védelme. A 36. percben Komáromnak büntető rugást ítél a bíró, de Tóth a kapusnak lövi a labdát. Ezután az ellenfél pár erős támadást vezet, de csak kornert ér el. A match utolsó goalját a 41. percben Simon lövi, így a mérkőzés 3:1 arányban Komárom-Szombathely javára dőlt el.

A K. F. C. Szombathely csapatából Chrappán, Lőbl, Simon, Glanz, a győr-tatabánya-pozonyi csapatból Meichler, Mac Innes, Kohut tüntek ki. Békés Mór szövetségi bíró elfogulatlanul, éleslátással, kifogástalanul vezette a mérkőzést, amely az idei szezon legszebbje volt.

M.

(Komáromi Lapok. 1918. szeptember 28. 7. oldal)

A bejegyzés trackback címe:

https://rnrszakosztaly.blog.hu/api/trackback/id/tr543265053

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kiflee 2011.09.29. 13:53:26

plusz egy kis érdekesség: Komáromnak is van a Fradiéhoz hasonló frappáns jelmondata, mégpedig KKK, vagyis "Kedv, Kitartás, Küzdelem!"

Noked-Lee 2011.09.29. 16:14:42

KKK? mint a Ku Klux Klan?
amúgy érdekes kis írás, jöhet még ilyen bőséggel, különös tekintettel az ajvék-korszakból (1938-45).

a Viking 2011.09.29. 22:58:15

mennyire modoros! milyen vicces lenne, ha manapság mondjuk Faragó Ricsi ilyen stílusban közvetítene le egy bl meccset, vagy egy magyar bajnokit!

Jamal_Fraser 2011.10.02. 07:27:32

@a Viking: ő így is nyomja! :)

Különben remek írás, imádom a modoros dolgokat, maximálisan egyet kell értenem Pozsonyi Ádámmal: minden, ami régen volt, jobb volt!

Jamal_Fraser 2011.10.10. 06:18:23

Nem voltál most hétvégén is könyvtárazni, Kif? Jöhetne még ilyen!

Kiflee 2011.10.10. 11:26:44

@Jamal_Fraser: találtam még érdekes cikkeket, de azok politikaiak. erre egyébként véletlenül akadtam, csak a "Komárom-Szombathely" szókapcsolatra figyeltem föl.
nekem a stíluson kívül (pompás, goal) a játékosok nevei voltak tanulságosak... micsoda sokszínűség: magyar, német (zsidó), szláv, sőt skót (!) - ez a fickó tuti pozsonyi volt - nevek. de élnék a monarchiában! :)
süti beállítások módosítása