riport egy régi-régi szakosztály-gyűlésről
2009.12.04. 12:49
Az előzmények:
-Jamal uram, Nokedli főméltóságos úr meginvitálja magát a Joker kávéházba, elfogyasztani egy süteményt - fordul az elegáns, öltönyös inas urához -valamint azt üzeni, hogy mindenképpen jöjjön el, a többi uraság is ott lesz.
-Jó, kedvesinasom, jó - válaszol a szőke, rendjelekkel bőven dekorált tartalékos tiszt, aki civilben rendes úr, mindenféle foglalkozás nélkül. - Adja a tudtára, hogy ott leszek. Hívasson kocsit! - szól a cselédhez, majd felemelkedik a Horthy képe alatt levő karosszékéből, ahol éppen a Ludas Matyit olvasgatta nagy kacagások közben.
A helyszín Pécs, az 1930-as évek. Egy elegáns kávéház teraszán ül nyolc férfi.
-Pincér! - int az egyik - Egy Bécsi kávét szeretnék kérni!
-Azonnal hozom, méltóságos Lusta uram!
-Nem tudom elviselni ezeket a borosokat elviselni, fordul vissza a társaihoz, miközben a szomszéd asztalnál vigadó fiatalokra sandít. Sőt, állítólag falun még az az ocsmány szokás is járja, hogy szódával higítják. Ennél már csak az a szláv borzalom rosszabb, vodka vagy mi a neve...
-Visszataszító, helyesel a sváb származású nemes, Mäjer. Egy igazi úrhoz ez méltatlan. A magam részéről még a tiszta pálinkát is megvetem, egyszer kipróbáltam, de rettenetes volt. Pórias...na persze, ha Gömbös Gyula mondaná nekem, hogy igyam meg...dől hátra, miközben nagyokat pöfékel a pipájából
-Persze, hiszen maga a Pártért még a nemességét is eladná! - kontráz rá a mellette jobbra ülő úr, Viking - és ez a divatolás...Davidoff pipadohány...ne haragudjon, de száradjon le a körme vége, hogy képes jó magyar létére ilyet szívni! - fakad ki egyre jobban az előbb említett méltóság.
-Vöhöhö, de szhaaaar - veti oda flegmán Mäjer -Tényleg, az ikertestvére merre van?
Ebben a pillanatban, egy magas, nagyorrú úr jelenik meg az ajtóban. A társaságot felismerve elindul feléjük. Kalapját, amin színes pávatollak meredeznek, hányavetien az övére csapja, léptei párducruganyosak, izmain megfeszül a tökéletesen testhezálló mellény. Ledobja az öltönykabátják, a tükröződő asztalt kihasználva megigazítja a cukros vízzel megformázott haját, majd üdvüzli a tásait.
-Kend egy gusztustalan vadrác! - veti oda neki köszönés helyett Nokedli. Ők ketten soha nem ápoltak különösebben jó viszonyt, de a társaságra való tekintettel hajlandóak nem párbajra hívni egymást.
-Milyen volt a találkája Rockenbauer Amálkával? - kérdezi az eddig csendben ülő Óz. Némileg kilóg a társaságból, ő ugyanis nem nemes, hanem egy híres-hírhedt szimbolista költő. Öltözéke is kevésbé elegáns, de szeretik. Bohém életet él, ha a kiadója megsegíti, két kézzel szórja a pénzt. Fehérvárról származik, erre a mai napig rendkívül büszke, vallásos rajongással szereti városa futballcsapatát. Többször már a csendőrök vitték el, mert megzavarva az utca nyugalmát, az indulókat harsogva.Több pletyka is kering róla, hogy egyszer ittasan maga hajtotta haza a kocsiját.
-Pompásan, elvittem moziba - feleli Brux. Egy nagyszerű Jávor Pál filmet játszottak, Karády Katalinnal. És képzeljétek, a szerelmes jelenetnél, megfogtam a csuklóját!
-Ajjj, micsoda szemtelen kujon maga, rögtön az első mozinál már így bizalmaskodik - mondja vágyakozva Óz - ugye ez után már megkéri majd a kezét az apjától?
-Beszél maga ököségeket! Menjen inkább, olvasson el Verlaine verset, aztán öleljen meg egy százéves tölgyfát! Vagy üljön fel a szivárványra! - Hogy kérném már meg? - csillapítja le Brux a nekihevült költőt.
-Uraim, nem tudom hallották már, de a csehszlovák elnök, Masaryk... - kezdi el a felvidéki származású Kifli
-Ahahaha, mennyire beteg már ez a név, nem bírom ki nevetés nélkül... - tör ki hahotában Jamal
-Maradjon már kend, magának káposztalé lötyög a fejében. Majd megint elkezdi, hogy egy néger inast akar szerződtetni, vagy azt, hogy Németország milyen jó barátunk...Agyára ment a katonáskodás, pedig csak tartalékos tiszt.
-Mit eszik a cseh nép? Amit ma szarik! - veti közbe gyorsan Droid úr. Ő nem régóta tagja a társaságnak, kicsit még izgul. Izmos, jó kiállású férfi, rendszeresen sportol, kedvence a diszkoszvetés. Arca, mint egy gránittömb, keménységre és alakra is. Mintha egy sziklából formázták volna ki, gyosan, sietve, durván.
-De van jobb is, lendül bele: Miért sír a szerb kislány? Mert nem szabad Bosznia...
-Ájjj, kend szörnyűséges! - böki oda neki Mäjer, majd lopva Kiflire pillant. Kifli nyugodtan ül és néz maga elé, jóságos medvearca angyali fényben játszik. Túl jó ember, állítólag az inasa, Gergő uralkodik felette...
A beszélgetés szép rendben folyik tovább a vadászatokról, lovakrul, Németországról, Mussoliniről, valamint a kifogyhatatlan nemesi anekdoták is szóba kerültek. Amikor az esküvőmet az Astoria szállóban tartottam, még Horthy István is eljött...és így tovább. Előttük kávé és zserbó, Óz csendben kortyolgatja a borát, majd néha szabadosan elrikkantja magát, de gyorsan leintik. Ők urak, figyelnek a hírükre. Az este végeztével felállnak, bőséges borravalót hagyva hazavitetik magukat. Óz kicsit zavartan áll fel, de Mäjer azonnal kapcsol.
-Ne féljen, megágyaztatok magának a vendégszobában...
Ez volt anno, a maiak kicsit máshogy zajlanak. Erről majd máskor...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Jamal_Fraser 2009.12.05. 00:53:41
