hajnali mese

2010.01.09. 06:53

Hajnali 5 óra, Lusta a gép előtt ücsörög, a 3 óra múlva esedékes vizsgára tanul. Tudása gyengébb mint a francia hadsereg, a háttérben pedig a Porcupine Tree szól. Elgondolkozik, aztán hirtelen egy ötlete támad, majd egy kis időutazásra invitálja az olvasókat.

20 év múlva:

Lusta az asztalnál ül, körben pedig nem az angyalok ülnek, hanem a családja: felesége és két fia. A szerényen berendezett lakótelepi lakás békéjét csak a papírvastagságú falakon átszűrődő zajok (de anyaaaa, én nem kérek borsófőzeléket - nyafog túl hangosan a szomszéd kisgyerek) bolygatják néha meg, ezt leszámítva teljes a nyugalom.
-Apa, mesélj nekünk valamit, úgy szeretem! - kéri a nagyobbik fia.
-Rendben, nagyon szívesen, miről?
-Az egyetemről, azok mindíg olyan vicces történetek.
-Haha, az elhiszem - mosolyodik el

Nos tudjátok, nekem a szüleim annak idején azt mondták, hogy az egyetem az életem egyik, (ha nem a legszebb) időszaka lesz. Akkor én nem hittem el, azt hittem a régi siófoki élményeimet semmi nem múlja majd felül. Ez egyrészt igaz, de ezek egyetemi évek, semmihez nem foghatók. Új barátokra tettem szert, buliztunk, rengeteg hülyeséget csináltunk,meg néha tanultunk is. Eleve az, hogy az embernek van egy "saját" lakása és azt csinál amit akar. Aludhat délig, senki nem szól bele. Fura volt, így a gimi után - mondja elmélázva
-Komolyan apa, volt, hogy nem mentél be suliba, hanem aludtál délig? - kérdi kisfia csodálkozva - Bezzeg nekem soha nem engeded meg, hogy itthon maradjak - mondja szomorkásan
-Ne félj, eljön majd annak is az ideje, csak győzd kivárni.
-És az új barátok? - hogy ismered meg Jamal és Kifli bácsit? Meg a többieket, akik néha felkeresnek minket?
-Nem ment egyből, nehezen találtam meg a megfelelő társaságot, de lassan összejött a dolog, megalakult az R'n'R szakosztály, onnantól kedzve meg nem volt megállás.
-Ez az Szakosztály, amiről annyit szoktál mesélni? Mi volt ez az egész?
-Egy baráti társaság, aminek célja egy forradalom kirobbantása, kormány megdöntése, majd a világhatalom megszerzése....
-Komolyan? - kérdezi csodálkozva a kisfiú tágra nyílt szemekkel...
-Ugyan, egy sima baráti társaság volt, összejövetelekkel, ivászattal ilyesmi.
-Apa, mi a jó az ivásban? - kérdi a nagyobbik fiú - Max az osztályban mondta, hogy az ő apja is iszik, meg ő is megkóstolta egyszer titokban a vodkát, de kiköpte, mert rettentesen rossz íze volt. Ti akkor miért csináltátok? Tudom, hogy te is szereted a vodkát, anya mondta.
-Hát, ez bizony így van. Mi sem az ízéért ittunk, hanem a hatásáért. Az pedig sokféle, el se lehet mondani, de gátlásokat feloldja mindenképp. Többször átestünk a ló másik oldalára, (tisztelet a kivételnek) én pedig különösen. Sőt, képzeljétek el, engem úgy hívtak, hogy az "Uralkodó".
-Aztaaaa...és miért?
-Pontosan ezért, mert tekintélyes mennyiséget tudtam vedelni. Nos, ez nem sült el mindíg jól, sőt, de hihetetlen sztorik származnak belőle, és nem csak nekem, hanem sokunknak.
-Tudom, meséltél néhányat. Hallottam, hogy egyszer félmeztelenül táncoltatok női ruhában. Ezt el sem tudom hinni. Pedig te magad mutattad a képet Óz bácsiról.
-Igen, a kari játékokkor volt ez. 3 napos buli és a végén megnyertük. Nagyszerű volt. Óz bácsi pedig...de régen láttam, remélem él még - nevet fel - Pécsen van, a történelem tanszéken, de még mindíg nem komolyodott meg. Nagyon nagy koponya, de igazi bohém. Képzeljétlek, együtt cigizik a diákjaival, sőt még tőlük is kér - nevet fel az apa
-Na, te inkább meg se szólalj - veti közbe az eddig csendben ülő felesége - Te, aki 8 év alatt voltál képes elvégezni azt a nyomorult egyetemet. Gyerekek, vajon kitaláljátok, miért volt apukátok "mozgalmi neve" Lusta?
-Hahaha, igen anyu - vágják rá kórusban a gyerekek.
-Szóval, ott tartottam - feleli vigyorogva Lusta, hogy szakosztály. Kilencen voltunk, mindenki másfele került el. Mennyire fura a Sors...Ki gondolta volna, hogy Sanyinak úgy megtetszik Norvégia, hogy a történelem-német szak után kimegy és egy halászhajón vállal munkát. Azóta Thorstennek hívják, egy igazi Viking. Régen össze voltak nőve Bruxal, de szakítottak...majd erről időben
-És a többiek? Nokedlee bácsi? Őt szeretjük nagyon, meg Jamal bácsit is, olyan viccesek, amikor itt vannak.
-Itt is fura a Sors. A mindíg gyerek Nokedlee először nősült meg, de szerencsére nem égett ki, belül olyan, mint régen. Viszont amióta jól menő tőzsdeügynök (hiába na, nem bírt a vérével...) azóta azért más picit a helyzet. Tudjátok, ő csinálja azokat a vicces képeket, amiket szoktam nektek mutogatni a számítógépen. Néha túl sok a szabadideje, miközben a fejlődő országok valutáit teszi tönkre. Jamal meg...régen úgy hívtuk őket, a klónok - nevet fel újra. Nos, az Élet itt is csavart egy nagyot. Közgazdászként végzett, kosárlabdaedző lett. Képzeljétek el, ahogy rendreutasítja a kis termetével és a villogó szemivel a nagydarab néger kosarasokat. Idézem:
-"Mennyire beteg már, hogy még mindíg nem tudsz ziccert dobni, még két ilyen és mehetsz vissza a gyapotföldekre! - bizony, félnek tőle és tisztelik
- És az az aranyos bácsi, akinél a múltkor voltunk? Akinek az a nagyon nagy háza van, meg medencéje, meg lift a lakásában, tudod..
Persze, Kifli... Ó, neki nagyon felvitte a jóisten a dolgát. Egyszer egy átfröcsözött este után megálmodta a legnagyobb prímszámot, így az amerikai kormány milliomossá tette. Remekül elvan, az élet minden egyes percét élvezi, egy igazi playboy lett.
-Mi az a prímszám?
-Olyan szám, amely csak eggyel és önmagával osztható, majd veszitek matekból - válaszolja az anya.
-Kik voltak még, mesélj...
-Ott volt Brux, ő most Olaszországban tanár, ritkán látom. Azóta egy igazi digó lett, zsíros hajjal, de a diáklányok megvesznek érte. Nokedlee mindíg ugratta, hogy macskazabáló, meg gusztustalan, de hiába, bejött neki is az élet, a bolognai egyetemen tanít magyart és horvátot. Egyszer volt ugyan egy kisebb botránya, mert ujjatlan pólót vett fel az öltöny alá.
-Azt nem illik?
-Nem kisfiam, azt nagyon nem - nevet fel az anya.
-Az semmi, azzal még nem lett volna baj, de kiderült, hogy nincs mellszőre. Szerncsére elnézték neki - nevet fel jóízűen az apa, majd tölt magának még egy pohár teát
-De folytatom...emlékszel arra a bácsira, akit azon az internetes honlapon mutattam neked? Ő Mäjer, nagyon neves politikus, pártelnök. Elérte, amit akart. Ejj, régen mennyi hecceltük szegényt,azzal hogy nem ivott velünk felest... Meg még mással is - de itt felesége szigorú pillantására Lusta elhallgat
-Már csak Droid marad...nos őt a filmipar szippantotta be. Kaszkadőr lett, jól menő, minimális sminkkel is el tudja játszani a Terminátort. Csak ő szóviccekkel öl. Rettenetesek voltak azok a beszólásai, nem tudom mit bütyköltek rajta, hogy így ráállt az agya.
-Nem semmi...akkor mindenki sikeres lett. Remélem nekem is izgalmas lesz az egyetemi életem - mondja csillogó szemmel a kisebbik srác, Oleg.
-Én is alakítok majd egy Szakosztályt a leendő barátaimmal és mi tényleg megdöntjük a kormányt! - jelenti ki eltökélten az idősebb, Rudolf.
-Haha, azt nem hinném.. de biztos vagyok benne, ügyesek lesztek mindketten -néz rájuk gondoskodóan Lusta
-De most aztán irány aludni! - szól rá a gyerekekre az asszony, Darja Ivanovna.

A gyerekek már ágyban, a Lusta és neje még kinn a konyhában picit. Dárja így sopánkodik: kellett neked Oroszországba jönni, kellett neked pont ide Novgorodba...én hülye meg láttam benned valamit...de csak a vodka meg a sakk, sőt a munkád is ez, tanár vagy, meg sakkoktató...szép, mondhatom. Legalább a számítógépes játékokról leszoktál...
Miért is nem Fjodor Mihajlovicshoz mentem inkább feleségül...

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

Szerző: Lusta_

5 komment

Címkék: jövőkép fejőgépszerelés jájáj zebra pornó brumm brumm láwollak benneteket na lustradamus

A bejegyzés trackback címe:

https://rnrszakosztaly.blog.hu/api/trackback/id/tr1001658329

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.