Lőwy Árpád versei

2010.06.10. 10:16

Rövid életrajz:

Réthy László alias Lőwy Árpád,

bölcseleti doktor, m. nemzeti múzeumi éremtári igazgatóőr, a m. tudom. Akadémia levelező tagja, szül. 1851. nov. 21. Szarvason (Békésm.), hol atyja R. Lipót az első békésvármegyei könyvnyomdát alapította 1846-ban; ezzel később Békés-Gyulára, majd 1858-ban Aradra költözött. R. elemi tanulmányait Aradon Nikodém János ev. lelkész iskolájában végezte, majd a szarvasi evang. később a pesti ev. ref. gymnasiumban tanult. Felsőbb tanulmányait a budapesti és bécsi egyetemeken végezte, mint Rómer, Salamon, Budenz, Miklosich, Karabaček, Müller Frigyes tanítványa. 1877-79-ben a békéscsabai polgári leányiskolánál tanított; onnét Aradra ment és történelmi tanulmányokkal foglalkozott. 1880-ban bölcseleti doktorrá avatták. 1882. máj. 31. a m. n. múzeum érem- és régiségosztályához nevezték ki irnoknak. 1885. decz. 18. segédőr, 1893. jún. 17. őr és 1901-ben igazgatóőr lett. A m. t. Akadémia archaeologiai bizottsága 1883-ban a Corpus Nummorum Hungariae Árpádkori anyagának összegyűjtésével bízta meg, e czélból Nyugot-Európa nevezetesebb gyűjteményeit tanulmányozta. 1885-ben a Győrgy Endrétől vezetett balkáni tudományos expedicziónak tagja volt. A m. tud. akadémia 1892. máj. 5. levelező tagjává választotta. A m. történelmi, az országos embertani és régészeti, valamint a m. néprajzi társaság igazgató-választmányi tagja. 1900. jan. 5. a budapesti egyetem bölcsészeti kara magántanárrá képesítette. Tudományos munkásságának legfőbb eredménye, hogy az oláh nyelv és faj keletkezésének és alakulásának kérdését megoldásához legközelebb hozta. Az 1901-ben megalakult mumismatikai társaság elnökének választotta.

A költő méltatása helyett versei önmagáért beszélnek.

LŐWY ÖNMAGÁRÓL, MINT ÁLNEVES KÖLTŐRŐL, ÍGY VERSELT:

Irodalmunkban, - büszkén mondom -
Nincs több olyan tipikus költő,
Mint Lőwy Árpád, akit ismer,
Immár egy egész emberöltő.

Nincs, ki a magyar géniusznak
Hívebb tolmácsa volna, mint ő,
- Bár meglehet, hogy van nálánál
Nem egy kiválóbb magyar költő.

De ő nevében egyesíti
A fajt, amelyre néz a Kárpát,
Hiszen fajunknak fele Lőwy,
A másik fele pedig Árpád.


TESTVÉRISÉG

 - kép egy orosz kocsmából -

Oroszhonban, a budikban
Egymás mellett több lyuk is van.
S pasas, egymás mellett öt-hat,
Szép sorban felkuporodhat...
- S van egy szokás, dicséretes,
Keresztényi, testvéries:
- Ha egyiknek papírja van,
A többi is biztos abban,
Hogy társait el nem hagyja,
Seggit törli, - s továbbadja.

 

ETNOGRÁFIA


Kockást hord az angol,
Bagózik, nem pipál,
Még mikor baszik is,
Baedekerből citál.

A vidám francia
Fecseg nappal-éjjel,
S a farka szikráit
Szórja szerteszéjjel.

Tenger ellen épít
A hollandi falat,
Röptibe' bassza meg
A besózott halat.

Tudós faj a német,
Gambinusnak hála:
Még az is, ha baszik,
Theória nála.

Svéd gyufa a maga
Skatulyáján lobban,
Ámde a svéd fasz is
Másutt baszik jobban.

Svájcinak biktri a
Sok hosszú alagút,
Lányba' szereti a
Jó széles valagút.

Alattomos talján
Elrejtett tőrrel jár,
Közel ne kerülj,
Mert könnyen megbuzerál.


A kevély hidalgó
Díszruhának örül,
Ékes spanyol gallért
Hord a fasza körül.

A ravasz újgörög
Nem tisztel etikát,
Ha tyúksegget baszik,
Az neki delikát.

Perzsák ura a sah,
Szent könyvük a korán,
A leányt rendszerint
Kifúrják már korán.

Tetoválja magát,
S tolldíszt hord a sziú,
De leginkább mégis
A faszára hiú.

Datolyával él és
Tevén jár az arab,
Az ő faszából is
Hiányzik egy darab.

Hallgatagon ül az
Elmerengő hindú,
De a pinaszagra
Már ő is megindú'.

Turbánt hord a török,
Csak a kávét issza,
Százhúsz feleségét
Bassza össze-vissza.

Magyarral rokon nép
Finn, cseremisz, osztják:
A snapper picsákat
Ott sem ingyen osztják.

Bort iszik a magyar,
Nem pediglen vizet,
Lánynak, menyecskének
Kemény fasszal fizet.

De ha megharagszik,
Nem kell pina ennek,
Bassza Krisztusát az
Atyaúristennek.

KIRÁLYOK SORSA

Felolvastatott a “büzérnagyi ebéd”-en
(Bécs, 1903. június 11-én)

Belgrádból egy szörnyhír jött ma,
Mitõl rémûl szegény s gazdag,
Hogy Sándor királynak tegnap
S masinájának bebasztak.

Ágyban volt Sándor és Drága,
Hogy betörtek a vad ráczok,
Vérbe-szarba tiporva most,
A lepedõk s a matráczok.

Szegény Šaša, te se tekersz
Többet snapperes rácz picsát,
Dicsõ trónját Szerbiának,
Verni karagyorgyevics át…

Szörnyûséges ez a világ,
Mi minden történik itten,
Mint hogyha a királyokat
Elhagyta volna az Isten!

Mindenük az anarchia
Mutogatja véres fogát,
S vörös zászlókra irja fel
A buta csõcselék jogát!

Hanem van egy boldog király,
Rettenthetetlen a hatalma,
Mert “seggcsókra” alapszik a
Dicsõsége, birodalma.

Büzérnagy e boldog király,
Szeretettel vesszük körül,
S hogyha a faszára szarunk,
Keble dagad, szíve örûl!

Meghalt Šaša, de utána
Jön egy másik szamár nyomba’:
De egy második büzérnagy
Nincsen a birodalomba!

 

Egyéb szellemes ínyencségért katt: http://dtp.atomki.hu/~ecsedi/Lowy/

 

A bejegyzés trackback címe:

https://rnrszakosztaly.blog.hu/api/trackback/id/tr322070991

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

The Drunken Master (a.k.a. Eltiron) 2010.06.11. 13:14:06

Akkor jöjjön az én kedvencem:

ELŐLEGEZETT HATTYÚDALOM

- megjegyzés:
amikor egy sírvers
kinövi magát,
hátán hordoz egy egész
életfilozófiát

Ha temetést látok, elgondolom,
Milyen lesz elmúlásom egykoron?
Évtizedek múlva, ha öregen
Lepattant húrú kobzom leteszem.
Tudom, hogy amit írtam: a dalok,
Szerteszét szóródnak, ha meghalok.
Nem ölt gyászt a Petõfi Társaság,
És nem idéznek antológiák.
De, kik értették költõ-voltomat,

- Hogy még a szarban is van gondolat:
Dicsérik majd Lõwyt, aki már holt,
De míg élt: ember és poéta volt.
Ha jõ a halál, jöjjön! Mit nekem!
Míg nemzetem lesz, megmarad nevem.
Barátaim, kiket szerettem én:
Piramist szarnak sírom tetején!

utógöröngy:
S ha mindeniktek e nagy szarhalomba,
Beletûz egy kicsinyke kis virágot:
- Lám, fiúk! Ilyennek látta Lõwy
Ezt a szép, csodás, dicsõ világot!

The Drunken Master (a.k.a. Eltiron) 2010.06.11. 13:17:01

Amúgy a fickó megérdemli a posztumusz tiszteletbeli szakosztálytagságot; Ti meg pl elmehetnétek a Házsongárdi temetőbe (tudtommal ott nyugszik) és berúghattok a sírján.

Noked-Lee 2010.06.12. 11:24:37

@The Drunken Master: fuhh, elég beteg ötlet, berúgni a sírján?!

(ugyanis külön kérte, hogy inkánn szarjunk a sírjára:)

a Viking 2010.06.13. 11:34:17

én műveletlen meg azt hittem, hogy ez a szarral, fasszal, baszással való versírás csak a modern magyar irodalomra jellemző...

Kiflee 2010.06.13. 15:27:10

@a Viking: az a nagy különbség, hogy Lőwy Árpád tudta a helyét, míg a mostaniak azt hiszik magukról, hogy ők fogják megváltani a világot a József Attila vagy Kosztolányi verseinél minden tekintetben 10-szer rosszabb verseikkel.

Droid 2010.06.13. 20:11:16

@a Viking: és tegyük hozzá, hogy numizmatikában rendkívül jártas akadémiai személy volt. Tudományos szakteintély a modern semmittevő faszmarkolgatókkal szemben.
Emellett az életútja sem vmi rózsás. Először a 1,5 éves fia halt meg a kezei között, majd nem sokkal később a felesége is. Egész élete komor, depressziós hangulatban telt. Emellett teljesmértékben megértem ha obszcén az élet értelmét, furcsaságait feszegető költeményeket farigcsált.

a Viking 2010.06.13. 23:30:54

@Droid: az, hogy valakinek nem rózsás az életútja, annak semmi köze az obszenitáshoz. valaminek mindene megvan és ömlik a szar a szájából. ez nem ezen múlik.
@Kiflee: igazad van.

The Drunken Master (a.k.a. Eltiron) 2010.06.14. 11:31:09

@a Viking: Ne hülyéskedj. Paul Verlaine és Arthur Rimbaud? Az ünnepelt buzik?
süti beállítások módosítása