A NAGY FEHÉRVÁR POSZT
2010.11.24. 02:34
Kedves Olvasóközönség! Végre eljött a nap, melyre mindannyian epekedve vártunk, végre megszületett a Nagy Fehérvár Poszt! Ez az iromány azt a célt szolgálja, hogy nagysokára mindannyiunk számára világossá váljon, miért a Királyok Városa a legzikkaljabb hely a világon, és ezáltal, miért kellene a mai nap is nemcsak a csonka, de a hatalmas és erős Történelmi Magyarország fővárosának lennie.
Nos, akkor lássuk pontokba szedve a dolgokat: Először is már a nevéből adódóan zikkálj, hiszen a nevében is benne van, hogy fehér, azt gondolom, hogy ilyen történelemben jártas embereknek, ezt nem kell tovább ecsetelni. Ehhez kapcsolódóan talán érdemes a város történelmén is gyorsan átfutni. Az gondolom köztudott, hogy Fehérvárt Géza fejedelem alapította, valamikor a 970- 980-as években, azzal a céllal, hogy országa egyik központjául szolgáljon. Tehát semmi kelta, római, avar, szlovák, román előzmény, színtiszta magyar alapítás. A koronázó városi funkciót Imre herceg megkoronázásakor nyerte el, majd az elkövetkezendő századokban összesen 43 királyt koronáztak a városban. Az utolsó tronizációra 1540-ben került sor, amikor Izabella királyné fejére került korona. Emellett temetkezési helyéül is szolgált hazánk uralkodóinak, mellyel összesen 15 koronás főnk élt, köztük például Szent István és a sokak által túlmisztifikált Hunyadi Mátyás. Fehérvár az Árpád-házi királyok, tehát az egyetlen igazi magyar dinasztia, uralkodása alatt végig betöltötte a Géza által kijelölt szerepkört( II. zikkálj pont), majd az Anjouk hatalomra jutásával szakrális székhellyé züllesztették. Mivel az Anjouk Visegrádon, majd Diósgyőrben emeltek várak hatalmi központ gyanánt, ezért itt meg kell említenem, hogy a Ferencváros-Újpest rangadók sehol sincsenek egy igazi Diósgyőr-Videoton történelmi ellentétekkel feszített párharchoz képest.
A továbbiakban talán a török időkre érdemes még kitérni, amikor a gyökér félholdasok voltak olyan gyökerek és felrobbantották a koronázó bazilikát, így ma csak ezért nem Fehérvár az osztálykirándulások első számú célpontja (pedig a Vadászkürt, a Fórum és a Matróz még ma is igen vonzó lenne a 15-18 éves korosztály számára). Amúgy a város 1543-1688 között volt a cigányképűek kezén. Még megemlíteném ebből a korból Varkocs György várkapitányt, akit ugyan nem emlegetnek Dobóval, Szondival meg Zrínyivel egy lapon, mégis érdemes megjegyezni róla, hogy Zrínyivel ellentétben sikeresen tört ki a várból, csak a Varkocs vezette csapatokat a visszavonuláskor kizárták a várból (ez az igazi szopás). Fehérvár további története a dicső középkorhoz képest talán szürkébbnek tűnik, de ez a „sörrel koccintó kétfejű sasos szindikátus” szűklátókörűségének köszönhető, akik nem gondolva bele saját politikájuk lehetséges következményeibe, Fehérvár helyett, a ma sajnos hazánk határain kívül eső városok előmenetelét támogatták. Azért Mária Teréziában volt annyi, hogy alapítson egy püspökséget Fehérváron (1777). Tulajdonképpen méltó helyét a magyar városhálózatban, csak a két világháború közötti időszakban nyerte vissza (mondjuk ennek annyira nem örülök). A Koronázó Város történetében kiemelt helyen szerepel az 1938-as esztendő, természetesen nálunk is megülték az első revíziós sikereket, de nem csak emiatt fontos ez az év. Ha utána számol a kedves olvasó, könnyen kitalálhatja, hogy Szent István halálának ez a 900- évfordulója, mi több a város török alóli felszabadulásának a 350. évfordulója, ami mellett nem mehetett el, a Csitáry G. Emil vezette városvezetés. Így ezen esztendőben több közintézmény nyitotta meg kapuit a városban, de a belváros közszobraiból is a legtöbb ekkor került a helyére, többek között az Országalma is. A szocializmus siralmas éveiből annyit érdemes kiemelni, hogy a magyar ipar egyik fellegvárává vált Fehérvár. Gondolom a Videoton termékeket senkinek nem kell bemutatni, de készültek a városban Ikarus buszok és a panelprogram alapanyagaként szolgáló betonelemek (ezeket az ARÉV [Alba Regia Építőipari Vállalat] készítette) is. Manapság a Phillips közép-európai központja található Fehérváron, de a számítástechnikai ágazat is virágzó. Arról meg gondolom szólnom sem érdemes, hogy a Győri Édest is Fehérváron gyártják (köcsög Győr).
Ezek után talán kicsit ömlesztve, de fel szeretném sorolni azokat a tudósokat, sportolókat, irodalmárokat, kutatókat, akik Fehérváron születtek vagy életük jelentős hányadát a városban töltötték (aki esetleg nem ismert számotokra, annak legyetek kedvesek utána nézni, érdemes):
1. költők, írók: Ihász-Kovács Éva, Jankovich Ferenc, Lányi Sarolta, Baróti Szabó Dávid, Vörösmarty Mihály, Reguly Antal, Vajda János, Kodolányi János, Weöres Sándor, György Oszkár (zs), Pilinszky János, Budenz József
2. Ha már mégiscsak törisek vagyunk vegyük a történészeket, történetírókat: Pray György, Fejér György, Horvát István, Szalay László, Szegfű Gyula, Hóman Bálint, Dr. Fitz Jenő (azért ez megér még egy zikkálj pontot)
3. tudósok: Lánczos Kornél, Rónay Jácint, Goldziher Ignác (a kedvencem, még utca is van róla elnevezve, természetesen zsákutca, zs), Terkán Lajos, Vadász Elemér
4. Színművészek, zenészek: Hermann László, Szabó Miklós, Horváth Charlie, Várkonyi András (megvan valakinek, ki ő? A Barátok közt Vili bácsija!), Kuna Károly, Mészáros Péter (ő Aranypálmát nyert Cannes-ban, a felesége volt a média tanárom!!!), Kubik Anna
5. Építészek: Ybl Miklós, Bory Jenő (jövőre akkor is lemegyünk a Bory-várba)
6. És végül, de nem utolsó sorban a sportolók: Fa Nándor, Vörös Zsuzsanna, a 2009-ben A csoportos világbajnokságra kijutó magyar jégkorongválogatott kb. 80%-a (köztük kiemelkedik: ifj. Ocskay Gábor), illetve természetesen az 1985-ben UEFA kupa döntőt játszó Videoton kerete(mivel ez a magyar labdarúgás utolsó komoly nemzetközi sikere, ezért önkényesen erre is adok egy zikkaljt).
Oh, azt hiszem még valaki kimaradt: igen, igen, nem más mint a demokrácia védőangyala, a felcsúti Napóleon, ORBÁN VIKTOR!!! 
(ez viszont tuti zikkalj)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
brux_88 2010.11.24. 06:16:11
amúgy a poszt jól sikerült, csak hát a legtöbb érvet hallottuk már párszor...
A csodálatos Óz 2010.11.24. 10:21:02
a Viking 2010.11.24. 10:46:11
A csodálatos Óz 2010.11.24. 12:18:11
Noked-Lee 2010.11.24. 13:03:51
de azért jó poszt, vártuk már!