A nagy DUNAÚJVÁROS poszt!!!
2012.01.03. 13:25
A város története
Mint ismeretes, Dunaújváros már a római korban is lakott volt Intercisa néven. Korábban azonban az volt az általános vélemény, hogy a település elsősorban katonai célokat szolgált. Ennek ellent mondanak a legújabb kutatások, melyek azt igazolják, hogy Intercisa voltaképpen egész Pannonia provinciának a szellemi, gazdasági, művészeti központja volt. Marcus Aurelius Kr.u. 176-ban tett látogatásakor így ámuldozott a várost látván: "Ó, ha birodalmunk első nagy királya, Romulus látta volna, miképp növi túl városát a Danubius-menti metropolis, tán hozzá sem fog Róma építéséhez!"
A város a népvándorlás korában ideiglenesen kiürült ugyan, de a hun korban ismét komoly szerephez jutott. A neves kutatók ma már nagyjából erre a területre helyezik a Hun Birodalom központját, sőt, sokan úgy tartják, Attila sírja is egy -Dunaújvároshoz közel fekvő- Duna-holtágban található.
A magyar honfoglalók 896-ban érték el a város területét, a város és a táj festői szépsége pedig őseinket is megragadta, így a település hamarosan a Megyer törzs szállásterületének székhelyévé vált. Dunaújváros a Magyar Királyság megalapulása után tovább fejlődött. Első Királyunkat, Szt.Istvánt is itt koronázta meg az esztergomi érsek, mely hagyományt teremtett: minden egyes Árpád-házi királyunkat e városban koronázták, és temették el. Érdekesség továbbá, hogy az egyik legelső magyar nyelvű írásos forrásunkban (a tihanyi apátság alapítólevelében) is megemlítik a város nevét ("a dunaujvaaruu rea meneh hodu utu rea"). A koronázási rituálén kívül is fontos szerepet töltött be a település: szinte az egész középkorban ez volt a Magyar Királyságban a legnépesebb, és leggazdagabb civitas (szabad királyi város). A reneszánsz beköszöntével Dunaújváros is új arculatot nyert. Mátyás király kedvenc városa volt, így minden évben több ezer aranyat fordított a város fejlesztésére, szépítésére (a dunaújvárosi bazlika is ekkor nyerte el mai formáját). A nagy itáliai művészek is többször megfordultak a királyi székhelyen, Bonfini "kelet Firenzéjének" nevezte.
A töretlen fejlődésnek a török kor vetett véget. Történészek szerint II. Lajos Dunaújváros védelmében sietett az oszmán sereg elébe, a tragikus kimenetelű mohácsi csata után Szulejmán előtt megnyílt az út az ország szívébe, Dunaújvárosba. Bár a városban csak maréknyi magyar védő maradt, így is több hónapos, elhúzódó ostrom vette kezdetét. A nagyjából 70 ezres török ostromlókat egészen 1527. március 29.-ig tartotta fel a Szondi György vezette 300 fős védősereg. E hosszú ostromban a város nagyon komoly károkat szenvedett, így egy jó időre el is veszítette központi szerepét. A 16. század végére azonban Dunaújváros ismét éledezni kezdett, köszönhetően annak, hogy a Porta is felismerte a település remek adottságait. A város hamarosan a szandzsák központja lett, és pezsgő, fejlődő várossá vált. Güdrün Izrim török utazó 1644-ben így ír róla: "Valóságos új Sztambul épült a Duna partján, melynek falai oly hatalmasok, épületei oly kimunkáltak, s lakói oly pallérozottak, hogy túlragyogja bármely várost a gyaur (keresztény) világban!"
A visszafoglaló háborúkat a város minden sérülés nélkül úzta meg, ugyanis a török őrség nem volt hajlandó ostromba bocsátkozni, hiszen tudták, hogy ez az általuk is csodált Dunaújváros pusztulását hozná. A Habsburg vezetés azonban nem tartotta megbízhatónak a város lakosságát, így mostohán bánt a településsel: még szabad királyi városi rangját is elvette. Valószínűleg ez volt az utolsó csepp a pohárban: a dunaújvárosi születésű Esze Tamás Rákóczi segítségét kérte, minek köszönhetően kirobbant a szabadságharc, melynek egyik legfőbb központja mindvégig a Dunaújváros maradt. A kuruc hatalom hanyatlása után az osztrák kormányzat még inkább neheztelt a településre, így büntetésből tudatosan elhanyagolta, visszafejlesztette, a koronázó városi titulust is más városoknak (Petrozsény, Kazincbarcika, Kiskunhalas, stb.) adományozta. Nem lehetett azonban visszafejleszteni a nemzeti gondolkodást, mely a reformkorban már teljesen átjárta a várost. A korszak nagy gondolkodói gyakran találkoztak Széchenyi dunaújvárosi birtokán, hogy országgyűlési céljaikat, terveiket előre egyeztessék. Kevesen tudják, de Dunaújváros a forradalomban is megelőzte az országot. A felbőszült helyi lakosok már március 14-én este elzavarták a várost felügyelő császári őrséget, és a város falaira a piros-fehér-zöld lobogót tűzték ki. Dunaújváros a szabadságharc idején is teljes mellszélességgel állt ki a magyar kormányzat mellett, rengeteg véráldozatot hozva. Petőfi 1849-ben 'A dunaújvárosiakhoz' c. versében így ír: "Csak nem fajult el még az újvárosi vér! / Minden kis cseppje drágagyöngyöt ér!". A városbeliek lelkesedésének, és a jól kiépített erődrendszernek köszönhetően Dunaújváros volt az utolsó erőd, amit az osztrák erők elfoglaltak, ám a várkapitány (Klapka György) így is elérte a védők szabad elvonulását. A megorlást és elnyomást azonban újabb virágkor követte. A kiegyezést követően hatalmas gazdasági, kulturális fellendülés követetkezett. A szecessziós lakóházak mind ebben a korban épültek, tuatszámra nőttek ki továbbá a semmiből protestáns és katolikus templomok egyaránt, melynek köszönhetően a várost ekkor már "az ezer torony városának" is nevezték.
Az első világháború ismét nagy áldozatokat követelt a várostól. A 14. dunaújvárosi huszárszázad szinte végig az első vonalban harcolt: megütközött az oroszokkal a Kárpátokban, portyázott a románok ellen mélyen a frontvonal mögött Kelet-Dobrudzsában, számos rohamban vett részt Isonzónál az olasz fronton, gyakran óriási veszteségeket elszenvedve. A Tanácsköztársaság ideje alatt Dunaújváros az ország egyik ellenállási centrumává vált, Kun Béláék rezsimje sosem tudta megtörni a település antikommunizmusát. Ezek után nem meglepő, hogy ez a város vált a Nemzeti Hadsereg központjává. A trianoni béke szerint eredetileg Jugoszláviához csatolták volna, ám szabadcsapatok révén sikerült népszavazást kieszközölni, amin a lakosság tulnyomó része a Magyarországhoz való csatlakozás mellett tette le a voksát. Ezért a kormányzat a "civitas fidelissima", azaz a "leghűségesebb város" címmel tüntette ki Dunaújvárost. A két világháború között a város a Horthyváros nevet viselte, és kvázi második fővárosként szolgált. Dunaújvárosban folyt többek közt a Turán II-es harckocsi, és a hírhedt Vécsey-gránát sorozatgyártása is. A világégés szele azonban a "kelet Firenzéjét" sem kerülte el; 1944-45 telén szívós harcok folytak a német-magyar és szovjet erők között. A város végül csak 1945. március 8.-án került orosz kézre, de április 16-án szovjetellenes felkelés robbant ki a városban, melyet csak egy héttel a német kapituláció után sikerült leverni.
Ilyen múlttal nem meglepő, hogy a kommunista vezetés nem tartotta fontosnak, hogy a várost fejlessze, megyeszékhelynek is az ekkoriban alapított Székesfehérvárat tette meg, melynek sem mérete, sem fejlettsége, sem "történelmi múltja" nem indokolta a lépést. Mint az a történelemben mindig is volt, Dunaújváros lakói 1956-ban is a magyar szabadság úttörői voltak, a forradalom leverése után helyi lakosok egészen márciusig partizánháborút folytattak szovjet erők ellen "dunai láthatatlanok" néven. A várost a kormányzat a Kádár-korban is elhanyagolta, ám talán épp ez volt a szerencse: Dunaújvárost így teljesen megkímélte a szocreál építészet, és még napjainkban is történelmi műemlékekbe botlunk szerte a városban. A rendszerváltás óta Dunaújváros újra fejlődésnek indult, statisztikusok szerint a 21. század végére teljesen átveszi a fővárosi szerepkört Budapesttől. A település ismert jobboldali dominanciájáról, eddig mindig jobboldali polgármestert választott (1990-1998: MDF, 1998-2002: MIÉP, 2002-2010: Fidesz, 2010- : Jobbik).
Dunaújváros jelene
Látnivalók
A rendkívül gazdag történelmi múltnak köszönhetően bőségesen akad látnivaló Dunaújvárosban, a város körbejárására érdemes egy egész hetet szentelni. A túrát a római emlékek megtekintésével érdemes kezdeni, az ókeresztény sírkamrák, vagy a római kori óváros romjai egyaránt remek látványosságok. Ha Dunaújvárosban járunk, semmiképpen ne hagyjuk ki a török kori fürdőt, mely Európa legrégebbi ma is üzemelő fürdője. A főteret egyértelműen a monumentális Szt. László bazilika uralja, de szépségben nem marad el tőle az árnyékában megbúvó (Árpád-kori) Szt. Margit templom sem. A város központjában órákig lehet kóborolni anélkül, hogy ráunnánk az ódon középkori utcácskákra, mindenképp szakítsunk időt viszont a századfordulón épült szecessziós stílusú új városmagra is, ahol többek közt Magyarország legnagyobb Horthy-szobrát tekinthetjük meg. A további kötelező látnivalók (a vár, az érseki palota, a milleneumi Hősök tere, stb.) mellett Dunaújvárosban szinte mindig akad egy-egy fesztivál, tárlat, koncert, amikre a világ minden pontjáról érkeznek látogatók.
Szellemi élet
Mint az ímént említettem, a város bővelkedik kulturális programokban. Hagyományosan Dunaújváros a házigazdája a mindenkori Magyar Filmszemlének, és több színházi találkozónak is, így a turisták által rendkívül kedvelt úticél. A város 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa volt, messze jobban teljesítve, mint Essen vagy Isztambul. Vallási ünnepek környékén azonban a város veszélyessé válhat. A katolikus és protestáns elemek egyaránt rendkívül fanatikusan ragaszkodnak vallásukhoz, így gyakran utcai háború alakul ki a vallási nézetkülönbségek miatt. A 2007-es Gyümölcsoltó Boldogasszony napján kitört véres vallási zavargások óta sokan "keleti Belfastként" is emlegetik a várost.
Sport
Bár Dunaújvárosról talán a többségnek a jégkorong jut eszébe, az újvárosiak szinte minden sportágban rendkívül sikeresek, így kijelenthető, hogy a település tulajdonképpen Magyarország sportfővárosa. A helyi futballklub egyedülálló módon 2010-ben például a bajnokságot, a magyar kupát, és (a Videotont 4:0-ra legyőzve) a magyar ligakupát is megnyerte, a magyar válogatott jelenlegi keretének pedig csaknem fele dunaújvárosi születésű. A kosárlabda, kézilabda, és az U17-es floorball csapat szintén rendszeresen szerez bajnoki címet és dicsőséget a városnak.
Ipar
A szellemi élet mellett Dunaújváros az ország talán legfontosabb ipari centruma is. Miután nemrégiben Kaposváron bezárt a cukorgyár, a Dunaújvárosi Cukorgyár az egyetlen ilyen üzem ma hazánkban. Itt üzemel a Magyarország energiaszükségletének nagy részét fedező Dunaújvárosi Atomerőmű, de -nevével ellentében- itt gyártják a Győri Keksz termékeit is.
.jpg)
Szerző: Noked-Lee
9 komment
Címkék: dunaújváros szocreál sztálinváros bőgatya nyuggerek panelprolik fütyülős barack bányásznyugdíj magyarországon megszűnt a jogállam pénz számolva asszony verve jó polippornó szar vidi gágágá buzi mtk imádom az olasz kaját
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
A csodálatos Óz 2012.01.03. 14:24:08
vmalcsik 2012.01.03. 16:31:55
Buziváros, Buziváros, Lekváros, Mustáros, undorító ÚJVÁROS!
vmalcsik 2012.01.03. 16:40:29
gabesz7004 2012.01.03. 19:42:21
vmalcsik 2012.01.11. 22:09:03
Operation 1. beírtam egy szokásos balos kommentet az egyik poszthoz amiben szidtam orbánt. megfigyeltem hogy utána már nem moderálnak és a legújabb kertész ákos cikk alá ezt nyomtam be!
malcsik
2012. január 11. szerda
21:55
Tipikus hazátlan zsidó ez a kertész. Mi széljobberek ezért gyűlölünk titeket magyarországi zsidókat. HAZÁTLANOK vagytok. Választott hazátokat pedig illene tisztelni. Tényleg ilyenkor sajnálom, hogy nem végeztünk ‘44-ben az összes zsidóval.
Értékelés: -4 (4 szavazatból)
miaszösz
2012. január 11. szerda
22:08
admin !! ez nem tür nyomdafestéket!!!! 21:55
Értékelés: 0 (0 szavazatból)
kekec
2012. január 11. szerda
22:13
malcsik – Kertész sokkal igazabb hazafi, mint bármelyik “mélymagyar” A hazáját tiszteli – de az ilyen barna büdös kupacokat, mint te is vagy – azt nagyon nem. Az ilyenektől minden normális ember undorodik.
és csak közbevetőleg (mert igazából nem érdekel) most akkor “végeztetek” majd az összes zsidóval – vagy csak ráfogás a holokauszt? Mert az egyik ujjacskádat meg kellene harapni! No szaladj Vona bácsihoz, és kérdezd meg!
Értékelés: 0 (0 szavazatból)
miaszösz
2012. január 11. szerda
22:20
Kekec, komolyan gondolod, hogy hallgat rad??? Mintha a falnak beszélnél…
