1941 június 22...

A keleten a helyzet pattanásig feszült...bár a Herr "Der Róka" SzoloMájer vezette Németország és Lustovij Rudolfov Uralkodólisszimusz között érvényes a "megnemtámadási-szerződés", mindkét hatalom hódításra törkszik. Lustovij azonban biztos a dolgában...ugyan ez a sváb vajon mit találhat ki ellene? Nos tévedett, ugyanis a német seregek éjjel az ország teljes szélességében átlépték a határt, gyorsan előrenyomulva...
A hírrel Imríj Jamal komisszár riasztotta az Uralkodólisszimuszt, aki éppen virtuális harcmezőn terelgette a formációkat. A tett kétségtelen bátorságra vallot, többen ellenszegültek neki, ugyanis Lustov szigorúan meghagyta, hogy senki nem zaklassa miközben "az ország ügyeit vezeti", de az ébenfekete, benganagy polikai biztos mindenkit félreállított, fellógatással fenyegetőzve rontott be az irodába.
-Mennnyire beteg már, Májer megtámadott minket, csapataink harcban állnak!
-Nincs mese, össze kell hívni a válságstábot
- született meg a döntés.
 Lustovij azonnal hűséges tábornoka, Ózovicsért küldetett, akire maga figyelt fel, amikor egyik moszkvai sétája során egy aluljáróban belebotlott. Valahogy szimpatikus volt neki ez a Csöves. Bár csak egy cigit akart, ő fényes katonai karrierhez juttatta, ma pedig az egyik legbizalmasabb híve, ő a mindenki által rettegett vezérkari főnök. A következő történelmi szavak hangzottak el ebben a nehéz órában:
-Mit tanácsolsz, Ózovics szaktárs? - kérdezte Lustovij
-Áááááá, most már nem érdemes visszatámadni, inkább rúgjunk be mint a picsa!
Így is tettek, Lustovíj és Ózovics egy hétig vedelt, egy fejlődő ország költségvetését verve el vodkára, miközben a krízis egyre nőtt. Hiába próbálták meg azUralkodólisszimuszt elérni, ő maga a vodka ködébe temetkezett és Ózoviccsal együtt léböjt-kúrát tartottak, amit csak néha szakítottak meg egy kis tulipánevésssel. Az vezér presztízse lecsökkent. A történteket meghallva, a belügyi szakbiztos, Kiflics csak ennyit mondott: Mi?? Egy hétre bezárkózott?? A marha... Pedig évekig tarthattuk volna a Dnyeper vonalát...Majd ő maga is követte a példát és Georgíj NKVD-tiszt felügyelete alatt a legynagyobb prímszám rejtélyének szentelte életét,így kívánván  bizonyítani a szocialista tudomány felsőbbrendűségét.
A helyzet közben egyre súlyosodott. A győzelemtől megittasult Májer egyik titkos fegyverét is bevettette, aki nem volt más, mint a Minyi fedőnévre hallgató mutáns. A Magyar Köztárasagából toborzott 2 egyén genetikai fúzión esett át, aminek következtében a balogunyomi focista és a pesti zenész keverékéből egy minden eddiginél pusztítóbb fegyver született. Szóviccei egyész századokat tettek agyhalottá, úgy tűnt, nincs menekvés.
Az anarchia azonban megmutatta a nép igazi erejét. A válság tisztítótűzében kiemelkedettta  nemzet egyik legkíválóbbja, az egyetlen aki felveheti a versenyt a szörnyű Minyivel...A sanyargatott ország egy hősért kiálltott. Nokedlijev származása pletykákra adott okott, többen a kapitalizmus ügynökénet tarották. Emiatt anno 5 évre száműzték a tundra határán fekvő elhagyatott községre, Mözsre. A katasztrófa pillanatában azonban nem volt választás, visszahívták, hogy felemelje az ország lehulló zászlaját. Állítólagos klónja, Imríj Jamal komisszár felügyelete alatt küldték ki az első vonalba. Májer is a nyílt sisakos -Nokedlievics? - jhajjj de szhhaaaar - küzdelem mellett döntött, maga utasította a szóviccek elsütésére szomjazó Minyit a párbajra. A titáni küzdelemre a Kijev meletti Százéves borozóban került sor. Nokedlievics a gyors lerohanás melett döntött:
-Minyi, de gusztustalan vagy! -indított hősünk
-Te meg el vagy Vanyátlanova, ahahahaha - jött a gyors és szellemes válasz
-No te Kedli, most el leszel taposva - lendült támadásba a másik fej, Nyi.
Nokedlievics érezve szorongatott helyzetét, gyorsan bedobta a mentő ölteltét.
-Ujjszkander!
-Ahahaha, abban verhetetlenek vagyunk, Mi buta nagy végtagjaival senki nem veheti fel a versenyt.
-Én azért megpróbálnám...

Iszonyatos küzdelem kezdődött, igazi férfias játék, szem nem tudta követni a lecsapó kobrához hasonlatos hüvelykujjak mozgását. 2 óra kimerítő küzdelem után sem született döntés, Nokedlievics mindíg kicsúszott Mi medveszerű fogásából.
Váltsunk fegyvernemet tanácsolta Mi.
-Igyunk magunkat Uruk-haira.
-Nos jó, az én fegyverem a fröccs.
-Ahahaha, véged, Mi házipálinkája nem fog rajtunk.
-Véged lesz mint a Twin Peaks-nek öreg! -
 hetvenkedett Nyi.
Ittak...nem ad hoc jelleggel, hanem tinánokhoz hasnolóan, mélyen, átgondoltan...Érezték a felelősség súlyát...3 óra múlva megvolt a hatás, Mi és Nyi között az összhang megbomlott:
-Nem mosogattál el a múltkor! - harsogta Nyi!
-Te meg bennhagytad a tejed a hűtőben!
-És?
-De 3 hónapig?
A szóváltás eldurvult, miközben a ravasz Nokedlievics csak somolygott. A 2 fej annyira összeveszett, hogy Mi végül egy megye III.-ban tanult mozdulattal lefejelte mutánstársát, így vetve véget a közös létüknek.
Így győzte le Nokedlievics a Herr Májert és nem ez volt az első alkalom, hogy Mi öngólt fejelt...

A bejegyzés trackback címe:

https://rnrszakosztaly.blog.hu/api/trackback/id/tr961155068

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása