Májerfia Árpád büszkén tekintett le a hegyről. Hosszú tervezgetések, és átvirrasztott éjszakák után végre átjutott a szoroson, hogy egész népével együtt birtokba vegye a rég kiszemelt, és régóta áhított földet. Lova prüszkölt egyet, a vezér pedig egyenes derékkal, arcán biztos mosollyal tekintett előre, kese haját lobogtatta a szél, és...
-bocsi, hallod!
az áhitatos pillanatot a szerencsétlen Óz törte meg. ez a szegény koldus még levédiában csapódott hozzájuk, s azóta jóformán csak kéregetésből tartotta fenn magát.
-bocsi, nincs egy szál cigid?
-ezredszerre mondom, nincs cigim, azt se tudom, mi az! -felelte ingerülten a kündü, kit bosszantott, hogy a magasztos pillanatot pont ezzel a toprongyossal kellett megosztania.
-tűnés a vezér közeléből! -rivallt rá a megszeppent Ózra az épp helyszínre érkező testőr,  Brux, kinek nyomában ikertestvére és egyben Árpád fő szórakoztatója, Viking érkezett.
-hát szörnyű, hogy mindenki elállja az utadat, igaz? -fordult a még mindig morcos úr felé Viking -kellene egy ösvény, ahol csak te közlekedhetsz, hívhatnánk árpád-sávnak, hahaha! -oldotta a feszültséget szánalmas szóviccével, míg ikertestvére csattanós pofont kevert le óznak (az orrával!).
a síkságra kiérve árpád jónak látta, hogy tudassa vezéreivel: tárgyalni indul a morvák fejedelméhez, s hogy ezen útra csak szűk kíséretével indul útnak. a törzsek vezetői nem szívesen vették tudomásul, hogy háttérbe szorulnak árpád körével szemben.
-most mit csináljunk itt a dög nagy nyír erdő közepén? -elégedetlenkedett kond.
-mittudomén, alapíts egy települést! egyházát, vagy nyíregyházát, nekem mindegy.
-NYÍÍÍREGYHÁZI TIRPÁK PARASZTOK! -ugrott fel a földről újra óz, s kezdett ütemesen tapsolni.
-hagyja abba, hagyja abba. -nézett megvetően a koldusra a magyarok vezére. - egyedül nokedli, jamal, és az ikrek jönnek velem, holnap hajnalban indunk. addig meg valaki kerítse elő lustát, a fősámánt, hogy szerencse kísérje utunkat. -jelentette ki ellentmondást nem tűrően májerfia árpád, majd nem hagyva esélyt a reagálásra, jurtájába vonult, ahonnan pár perc múlva már pajzán női kacagás hallatszott ki.
a reggeli indulásra persze lusta sámánt nem sikerült előkeríteni.
-a kis komisz, biztos sok volt a kumisz. -jegyezte meg brux.
-pedig attól igazán megtáltosodhatna! -replikázott viking.
-úgy tudom valami keleti varázsitalt vagy mit próbált ki tegnap -vetette oda a vezér.- valami gabonából főzik, undorító. nokedli, te nem tudnál helyette valami varázslatot elvégezni helyette?
-hát nagyságos kündü, mint tudod, én kazár származású vagyok, s mi már az egy isten hitét követjük, így ilyenekben nem hiszünk. -mentegetőzött nokedli.
-na mindegy, valahogy csak eljutunk morvaföldre, hogy tárgyalhassunk.
-de minek tárgyalunk??! -háborodott fel jamal, az ébenfekete bőrű rabszolga- fel kéne lógatni őket a faszba! mennyire beteg már, még hogy az ő földjük! majd akkor lesz az övék, ha beletemetjük őket! fellógatni őket a faszba, azt kéne!
a kündü elnézően mosolyogva figyelte habzó szájú szolgálóját, majd komoly tekintettel előrenézett, s megadta a jelet az indulásra.
a társaság csak napokkal később érkezett meg utuk céljához, a fejedelem udvarába.
vanyopluk ugyan illő módon, példás pompával fogadta a küldöttséget, viselkedése azonab zavart és határozatlanságot sugallt.
-őő, szóval sziasztok, mijáratban? -kérdezte akadozva a magyar vezért.
-hali, hát, őszinte leszek, arra gondoltam, hogy megvenném a kárpát-medencét.
-mi??? a marha! -horkant fel vanyopluk.
-nyugi, tisztességes árat ajánlok érte, arra gondoltam, adok cserébe 200 fehér lovat.
-és.... nemtom. az jó ár?
-úgy vélem,... -válaszolt volna árpád, ám nokedli a szavába vágott.
-még hogy jó ár-e? mélyen tisztelt fejedelem, te nem is figyelted, hogy felment az utóbbi időben a fehér ló nagyker ára? etelközért például 10 lovat fizettünk! bár ez a kárpát-medence annyit azért nem ér. tele van hegyekkel meg minden. -csóválta a fejét az ifjú kazár.
-igen? juj. -tördelte a kezét vanyopluk, majd segítségkérően nézett körül. miért nincs itt a gergője, mikor szükség lenne rá? -akkor mondjuk mit szólnál, ha eladnám nektek 8 lóért?
-ááá, kizárt. -vágott ismét felettese szavába nokedli- a hely geopolitikai helyzete pocsék, ráadásula nemzetközi fehérló tőzsde újabb emelkedésére kell számítani...
-de a kárpátokat például elég sokáig lehetne tartani szerintem...
-sajnálom, maximum 2 fehér lovat tudunk ajánlani az egészért, cakkumpakk.
-hm, hát legyen.
-vaaaagy... -emelte fel mutatóujját nokedli- egy ló, és még megsúgom neked a pí utolsó számjegyét. ja, és egy hónap múlva 2 fehér lovat küldesz vissza.
-rendben, legyen! -csapott le az alkura csillogó szemmel vanyopluk.
-szép munka, nokedli! -veregette meg tanácsadója vállát májerfia árpád. -azt hiszem jó kis helyet szereztél magunknak, meg a nemzetnek. -árpád fejedelem elégedetten simított végig szőke varkocsain, majd megkocogtatta jamal vállát, s halkan fülébe súgta:
-azért amint tudod, lógasd fel, túl veszélyes...
 

A bejegyzés trackback címe:

https://rnrszakosztaly.blog.hu/api/trackback/id/tr951187548

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jamal_Fraser 2009.06.16. 17:26:08

Nem,rosz, de megint meglehetősen kevés szerep jutott nekem. Mikor lesz az, hogy tényleg kiírtunk valakit, nem csak beszélünk róla? A pórnép mr hiányolja a vért...

Noked-Lee 2009.06.17. 00:49:17

jóvanjóvan. megígérem, hogy a következő részben fellógatsz valakit.

Kiflee 2009.06.17. 13:36:20

nagyszerű írás, minyi szóviccei különösen tetszenek.
süti beállítások módosítása