Hast du etwas Zeit für mich...
2010.10.20. 15:51
úgy tűnik nekem kell magamra vállalnom, hogy megírjam az első "regensburgi bejegyzést". nos, tegnap volt két hete, hogy itt vagyunk, ez számomra - és azt hiszem, hogy a többiek is így vannak ezzel - egyszer két hónapnak, máskor pedig csak két napnak tűnik. egyrészt egy csomó mindent kellett elintéznünk az első két hétben (de bőven maradt még belőle erre a hétre és a későbbiekre is), emiatt reggeltől estig az egyetemen voltunk, másrészt az estéinket sem teázással és römizéssel töltöttük el. tényleg nem akarok szabadkozni, de mivel Ózzal egy közös gépünk van, mióta itt vagyok a szüleimmel is csak kétszer beszéltem...
na de kezdjük a legelején. először is ezúton is nagyon köszönöm Lustának a Görgey Artúrról szóló könyvet, két nap alatt elolvastam és új ismeretekre tettem szert a Tábornok tetteiről. DE. Erre nem gondolhattál, de ludas vagy abban, hogy az otthon töltött utolsó hetet a csodás német nyelv tanulása helyett stratégiai játékkal töltöttem. a hadjáratok részletes leírása folytán ugyanis újra kedvet kaptam az 1848 nevű játékhoz, mely már eddig is sok túl sok napot vett el az életemből. ráadásul az első hadjáratban a szemét gép vesztesnek hozott ki 1849 decemberének végén (pedig Temesvár maximum három héten belül elesett volna), úgyhogy muszáj voltam még egyet játszani... semmi pánik, a másodikat behúztam...
visszakanyarodva németországhoz: október 4-én hétfőn Óz és én is elutaztunk Bruxnak az osztrák határ közelében fekvő kicsiny falujába, ahonnan másnap hajnalban 5-kor regensburg felé vették az irányt Karcsi bá' kisbuszával. gördülékeny utazás után 11 órakor már a festői szépségű német városban voltunk és beköltöztünk szállásainkra. bizony, jogos a többes szám használata, mert Brux sajna egy másik kollégiumba került, szobatárs nélkül. az ő helyét leginkább a boszihoz tudnám hasonlítani, csak kevesebb ott a magyar. előnye, hogy közel van az egyetemhez, hátránya viszont, hogy messze van tőlünk s egyben a belvárostól is. mi Ózzal a belvárosban kaptunk szállást (Óznak dunára néző szobája van), egy, az evangélikus nőegylet tulajdonában lévő épületben, közvetlen szomszédságunkban van egy evangélikus templom is. kis barátságos kollégium, hátránya, hogy itt is kevés a magyar, valamint hogy éjjel a gyanúnk szerint errefelé gyakorlatozó páncéloshadosztályok miatt (kevésbe valószínű, de lehetséges, hogy árut visznek a nappal teherautók elől lezárt belvárosba) elég sokszor felébredünk édes álmainkból. azonban - hangulatossága mellett - további hatalmas előnye, hogy szinte egy kisebb lakásban élünk (konyha, előtér, fürdőszoba, két szoba); matracokon, hálózsákokban talán tízen is elférnénk benne. tehát jöhettek, GYERTEK bátran REGENSBURGBA, szállás van, és persze olcsó sör is.
folyt. köv.
Szerző: Kiflee
4 komment
Címkék: németország regensburg élménybeszámoló régenszburg náciföld szeretnivaló melegek mocskos buzik
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Noked-Lee 2010.10.20. 16:34:19
és hogy a posztok lényegét megragadjam: most akkor evangélikus vagy református koliban vagytok?
