Így három hónap elteletével Óz és én rádöbbentünk arra, hogy kishazánk nemcsak a paprikáról, a pálinkáról, meg a gulyásról ismert a különböző NÁCIók körében, hanem bizony a Puszta ízesítésű kenyér is megtalálható Deutschlandban! Ennek a posztnak mégsem az a célja, hogy a németek Magyarországról való ismereteit ecsetelje, hanem az, hogy miről is ismert a leginkább hazánk. Meglepő móson az általunk megismert népek körülbelül 80°%-a ismeri az Omega Gyöngyhajú lány című remekművét. Véleményem szerint az köztudott, hogy a polákok még énekelni is tudják anyanyelvünkön a dalt. Aki esetleg mégsem ismerni, vagy csak régen hallotta, annak itt egy kis émlékeztető:

Vannak olyan országok, ahol a dallam inspirálta a zenészeket és írtak hozzá saját szöveget. Erre a legjobb példa a Scorpions feldolgozása, ami bizony talán elhomályosítja az eredetit, mégis, mi felvilágosítottuk a sötét nyugatiakat, hogy ez bizony magyar:

https://www.youtube.com/watch?v=nc-N6JunLuM&feature=related (ezt sajnos csak így tudtuk berakni)

Csehországban a zene lájmolt a szöveg saját:

A lengyelek nem tökölnek, a jó barátságra való tekintettel magyarul énekelnek:

Ezzel szemben a németekben volt akkora rock'n'roll, hogy megpróbálták lefordítani:

Szerbiában is hódított a sláger, csak sajnos ilyen utolsó balkáni népek nyelvén nem értünk, ezért nem tudtuk eldönteni, hogy kitalált a szöveg, vagy eredeti:

Litvániában nem nyúlnak le semmit az emberek, legalábbis úgy tűnik az ottani feldolgozásból, ugyanis ott a zene is át lett írva némiképp, mindenesetre elég Beatles-esre sikerült:

És végül a személyes kedvencem, a bolgár verzió. A bolgár X faktort meg lehetett nyerni a Gyöngyhajú lány magyar verziójával: (a csajt amúgy sunáznánk)

KIEGÉSZÍTÉS:

Egy nem túl ismert szlovák rockegyüttes is elénekelte a számot, de megelégedtek a cseh fordítással (mint sok esetben a szlovák kereskedelmi tévék a  cseh szinkronnal, amiért utálom is őket).

Reméljük mindenki jól szórakozott és megint csak bebizonyosodott, hogy mi vagyunk a legkirályabbak!!!

Nos! Pécsen lévő szakosztálytagokkal már beszéltük, hogy még Karácsony előtt össze kéne jönni. Noked-Lee tudom szeretne egy forraltborozós kolipartyt, támogatom. Én viszont szintén csinálnék egy kis mini szakosztálygyűlést az albiban, zabálnánk egyet.

Tervezett menü: kolbászos gombaleves (droid kolbászából - ez milyen áthallásos :D hehe), meg sertéspörkölt (bocsi Noked-Lee). És a kettőt akár össze is köthetjük. Sőt. Mondjuk olyan megoldás, hogy kedd ebéd nálam, utána borozás Noked-Leenél? Nos? Nos? Nos?

ezt a képet már bizonyára mindannyian láttátok.
1945. augusztus 14.-én készült a times square-en, mikoris bejelentették a hírekben japán feltétel nélküli kapitulációját. mi ennek persze annyira nem örülünk, de mint látható, a jenkik nagyon. a képen látható tengerész mindenkit lesmárolt örömében, aki az útjába került, így ezt az ápolónőt is, aki egyébként csak idén halt meg, 91 évesen.
a kép a világ legismertebb fotói közé tartozik, de jelentem: nekünk magyaroknak ebből is van sajátunk, ráadásul 5 évvel meg is előztük a hamburgerzabálókat.
íme:




 

ráadásul még színes is.
(ja, a második kép az észak-erdélyi bevonulás során készült, ha nem lett volna egyértelmű)

 Felveszem a kesztyűt, ti is kaptok sunát. Egyébként talán van valami abban a kissé rosszindulatú véleményben, miszerint az NFL azért olyan népszerű odaát a focival (mea culpa, "soccerral") szemben, mivel utóbbi közben nem lehet annyit reklámozni. Ki tudja....

 A képen szereplő hölgyemény Alexandra Kosztenyuk, a női sakkvilágbajnok, "mellékállásban" modell.

Látjátok kedves barátaim? Itt a válasz Noked-Leenek és Lustának! Ezért (is) szeretjük az NFL-t.

Múltkor láttam zsinde…. jajj, bocsánat-bocsánat, indexen egy blogot, amely minden évben kiad egy cool-listát, melynek lényege, hogy kik voltak a legkúlabbak (de utálom ezt a szót) Magyarországon az adott évben. Na gondolhatjátok, mennyi szimpatikus arc van rajta. A 90%-a a listán szereplő ürgéknek valami nagyon alter-indie-csöves-hippi zenekarban játszik, de szerepelt már a listán Steiner Kristóf, vagy a Palik lánya is (utóbbi azért, mert állítólag menő helyeken, és menő arcokkal bulizott). Összefoglalva: a 24 cool arcból szerintem legalább 23 az LMP-re szavazott tavasszal. Így nekiültem, és én is megírtam a saját 24-es listámat, melyben gondolom lesznek átfedések a ti képzeletbeli listáitokkal, és lesz majd, akit hiányoltok innen. (Kalapács József például nincs a listán, sajnálom, Viking)
Olvassátok, fogyasszátok egészséggel:


24. Korda György
Az öreg Korda (született: Kohn) megmutatta, hogy van még benne spiritusz: az EFOTT-ra hatalmas showt ígért, és nem is csalódtunk: táncolt, vetkőzött, ajándékozott, szövegelt, de ami a legfontosabb: végig teljesen élőben énekelt.

23. Török Gábor
Bizony, mindenki Gabija mára az ország legnevesebb politológiai szaktekintélye lett, sőt, meg merem kockáztatni, hogy már celeb is. Blogját még a Rucska is lájkolja, láthatóan megizmosodott, és mindig bevédi a Jobbikot, ha kell. Mi kell még?


22. Pörzse Sándor
Pörzse Sándor karrierje is alaposan felívelt 2010-ben. A (fantasztikus) Pörzsölő ugyan megszűnt, de helyette országgyűlési képviselő lett, és ő a FÜGGETLEN Barikád hetilap főszerkesztője is. Sőt, mivel Dúró Dór mellett ül a parlamentben, szerintem össze is fognak jönni, csak idő kérdése.



21. Moldova György
Az öreg még mindig  remek formában van (bírná a börtönt is szerintem), bár szállóigéi már nem a legtrendibbek körünkben, azért még mindig megmosolyogtató. Ráadásul idén elolvastam egy könyvét, nemrégiben pedig Prima Primissima díjat is kapott a vén vörös. Gratula hozzá, Gyuri bácsi!


20. Lányi Lala
Mikor Orfűn, az EFOTT keretein belül beugrottunk Kozmixra, nem gondoltam volna, hogy 2 számnál többet maradunk. De Lala olyan keményen nyomta, hogy mi sem akartunk szégyenben maradni. Végig ugrált, nem plébekkelt, és a Valami véget ért-et jobban nyomta, mint Ákos egy nappal korábban.

19. DJ Bajusz
Aki nem ismerné, ő a Kocka söröző állandó lemezlovasa, mi pedig az állandó közönsége vagyunk. Így nem egyszer buliztunk már rá, laza, közvetlen (semmi sztárallűr!), és még a bölcsészeket is dicsérte. Szeretünk, Bajusz!

18. Kozso
A szeretet és béke nagykövete pécsi koncertje miatt került fel a listámra. Hiszen mennyire kúl már, hogy még 40 felett is ugyanazokkal a 20 éves számokkal, de állandóan változó 20 éves sunákkal nyomja az ipart? Ráadásul jön (talán már meg is érkezett) az új lemeze! JEE!


17. Óz
Nagy eredmény Óztól, egyedüli szakosztálytagként került fel a listára, mindezt úgy, hogy fél éve nem is láttam. Az az emberileg lehetséges mélypont, amit elért, viszont mindenkit ámulatba ejtett, és azt kell mondjam, követendő példaként ragyog azóta is előttem. De már magában az „egy este alatti legtöbb hányás” rekordjának megdöntéséért is itt a helye.

16. Shimán
Elbaszott humorérzékünknek megváltást jelentettek a Shimán féle baromságok. A disznóvágás, a hatszor tíz a huszonharmadikon székely és a többi pihentagyú borzadály még mindig kísért álmomban. Mit is mondhatnék még? Szilvásbuktát, mert azt szeretem.


15. Szalai Ádám
2010 valószínűleg eddigi legszebb évét hozta Ádámunknak. Úgy robbant be a köztudatba, mint az Ossian az Acélszívvel. A bravúrosan kezdő Mainz csatáraként egyenes út vezetett a válogatottba, és ott sem vallott kudarcot: a San Marinonak lőtt bombája egyszerűen briliáns volt. Reméljük Sörensennek is lő majd párat.


14. Kamuferi
Aki találkozott már vele, az tudja, hogy Fecó is egy jelenség. Mindent elintéz, mindent megold, még egy 15 mázsás disznót is levág, ha kell. És persze neki az se jelent gondot, ha a csillagokat RÁ kell hazudni az égre. Szavajárása, stílusa, lazasága, borgőzös tekintete utánozhatatlan.

13. Csurka István
Csurka úgy tűnik elnyűhetetlen. Az oldtimer antiszemitizmus vezéralakja még mindig alkot, pörög, bosszankodik. És bár valószínűleg VV Alekosz is több szavazatot kapott, mint ő, az öreg alkotásvágyát semmi (még a penészedő mangalicaszalonna sem) tudja elvenni. Szerintem még mindig kúl, abüdöskurvaéletbe.

12. Árpádházi Daka József
Nem maradhat ki a nagy nevek közül az év egyik legnagyobb médiaszenzációja, Árpádházi Daka József sem. Hihetetlen, hogy még 92 évesen is ennyi rock’n’roll van az öregben, még most is kitalál valamit, hogy magát szórakoztassa. Bár közismert, hogy én II. Rudolf trónigényeit támogatom, azért egy főhajtást megérdemel I. (!) József is.

11. Dzsudzsák Balázs
A drága jó Dzsudzsi nem csak hogy az egyetlen magyar játékos, akinek két Dzs van a nevében, de meg merem kockáztatni, hogy a legjobb is a nemzeti tizenegyben. Ontja a gólokat a PSV-ben, állítólag figyeli a Juventus (remélem nem megy el), és az a finnek ellen lőtt gólja… Nyami.

10. Mesterházy Attila
Korábban már beszámoltam arról, hogy a pécsi D’artagnan milyen észtvesztő rocksztár imást alakított ki. Énekel, táncol, ugrál, lelkesít, szerintem ha most lennének a választások, még sztriptízelne is, vagy bűvészkedne. És bár áprilisban akkora pofonba futott bele, amekkorákat Ivan Drago osztogat a Rocky 4-ben, így is becsülendő, micsoda gyorsasággal futott be. Csak így tovább, Ati!

9. Vincze Ottó
Újabb (ex)sportoló a listán, meg kell vallani, ő sem érdemtelenül. Gyönyörű, tankönyvekbe illő lendítése miatt vált körünkben igazán népszerűvé, de számomra sokat jelent, hogy gyönyörű férfi, mi több, nemrég még a (független) Barikád folyóirat címlapján is szerepelt, a zsíros TV2-s állása mellett. Tud élni ez az Ottó!


8. Kurtz & Gudea enszi
A listáról nálam nem hiányozhatnak az internet prófétái, a gyűlölet nagykövetei sem. A Gyűlölt Ellenségeink blog hatalmas (és természetesen pozitív) hatással volt gondolkodásomra, életemre. Az általánosítás, sovinizmus, és irónia mocsarában való dagonyázás immár kedvenc időtöltésemmé vált, köszönet érte az uraknak!

7. Sylvester Stallone
Régi nagy kedvencem Sly, elsősorban a Rocky és Rambo sorozat miatt persze. A –zseniális- John Rambo után azonban kicsit eltemettem magamban, gondolván, ez volt a méltó megkoronázása egy életpályának. De tévedtem! Sly az Expendables-ben keményebb, mint valaha, és szó sincs még visszavonulásról, hiszen már készül az Expendables 2!

6. Vasi
Szerintem ismertségi körünkből senki nem meri vitatni ennek a mini-Mussolininek szereplését a listán. Vonyarcon, Szekszárdon és Újvidéken is mindenkit lejátszott a színpadról, minden buli egyszemélyes show-vá változott át jelenlétében. Mi meg nem győztük szívni magunkba a tudást. Ez az ember egy zseni.

5. Pintér Sándor
A keresztapa, a nagy testvér, a hatalmas és ördögi bábjátékos. Vitathatatlan, hogy 2010 az ő éve volt, hiszen mégis csak ő lett Magyarország miniszterelnöke belügyminisztere. Bár még a gugli is a maffia szót ajánlja a nevéhez, ő mégis felkapaszkodott, és bedarál mindenkit, aki a nemzet ellensége. Csak így tovább, Sanyi!

4. Paksi Endre
A hivatalosan is tiszteletbeli szakosztálytaggá választott Paksi Endre bizony alaposan rányomta bélyegét az évre. A repatarurgyán-produkcióval vált számomra igazán ismertté, de most már el sem tudok képzelni egy jó bulit a ’Pokolnál hangosabb’ nélkül.


3. Király András
Természetesen (a) Király sem maradhat le erről az impozáns listáról, videóin szakadtunk, szavai szállóigékké válták. Ha az ember kimondja, hogy ’hélóta’, vagy ’phinceszag’, mindenki tudja, miről van szó. Momentán ő a telefonom ébresztője is (a „Dolgozni kell keményen! Dolgozzál hélóta!” rész, elég stresszes), és bár tuti bukott miatta pársz százalékot a Jobbik, azt kell mondanom: megérte.


2. Szaniszló Ferenc
Az ECHO tv megmondóembere, az igazság bajnoka, a szemét kérlelhetetlen ellensége. Fantasztikus. Tagolt. Stílusa. Miatt. Hamar népszerű lett társaságunkban, és ha ezt megfejeljük a burkolt  nyílt zsidózásokkal, már érthető, miért ő lett az ezüstérmes.



1. Menyhárt Tamás
Ó igen, az örök menyus. Halhatatlan szavait már bárki idézni tudja, a napozás-csajozás-béemikszezés hármas valószínűleg az efott leggyakrabban emlegetett szavai voltak (talán a névelők előzték meg), Jamal szavaival élve ez az ember maga a „fílgúd”. Ráadásul még egy dedikált kártyát is kaptam tőle. Mit ragozzam? Számomra egyértelműen ő 2010 legkúlabb arca.

 újabb döbbenetes hasonmásra bukkantam kedvenc gyerekkori rajzfilmfiguráim között kutatva. az elválaszthatatlan páros, Menyus és Bambula bizony teljesen úgy néz ki, mint az R'n'R Szakosztály hasonlóképp összetartó párja, Kiflee és Óz...először nem hittem a szememnek, őszintén szólva úgy nézett ki a kép, mintha valaki painttal megbuherálta volna a mesehősök karakterét, de -azt hiszem ez kijelenthető- tudjuk, hogy ilyen állatok nem élnek a Földön...node elég a felvezetésből, hulljon le a lepel az eddig ismeretlenség homályában megbúvó bizonyítékról...

ugye....elképesztő...

és gondoljatok bele...ha Óz igazi nevének első tagján kívül a többi betűt megváltoztatjuk, majd hozzáadunk még néhányat, az jön ki, hogy Bambula...csodálom, hogy eddig ez senkinek nem jutott eszébe, pedig kézenfekvő...

Igazából találomra számoztam meg a hasonmást, mivel nem tudom, hányadik részénél tart a széria, jó régen volt már, amikor felbukkantak. Eddig...

Egy békés esti sorozatnézés közben bukott le a Szakosztály tagja, Droid!!!

Nokedlee jóvoltából már megtudtuk, hogy Droidnak (a számtalan azonosság mellett) egy román forradalmár énje is van. Eddig rendben is van a dolog.

Azzal viszont nem dicsekedett, hogy egy elismert színész! Bizony, hölgyeim és uraim, az általunk jól ismert Droid, a Cobra-gourmand szakosztálytag nem más, mint MATT FREWER!!

Az azonosságra az Y-akták közben bukkantam rá, de maga a Matt (Droid?) már több mint egy évtizedes filmes múltra tekint vissza, olyan remekművekben játszott, mint az Ágyúgolyó-futam 3, Dumb & Dumber, a Drágám, a kölykök összementek, a Szupercsapat valamint az igazán testhezállónak tűnő "A kápolna vámpírja - Halál a kolostorban" Impozáns lista...

A bizonyíték pedig:

 Nem hiszem, hogy külön magyarázatra szorul a dolog, az azonosság lenyűgöző, a geometria csodái. 

Viszont Droid egy válasszal adós!

Na? kinek mi a véleménye? :D

a napokban kaptam barbitól sok egyéb mellett egy adag maoam cukorkát. biztos sokan emlékeztek rá, mi hajdan a német rokonoktól kaptunk ilyet tonnaszámra, és persze imádtuk. egyszerre kemény, és nyúlós, édes és rágós, olvad és tapad. nem tudtam azonban nem észrevenni a csomagolását, ami finoman szólva is khm... piszkos gondolatokra asszociáltam. rákerestem, és a többinek is elég hasonló a borítása. döntsétek el ti, joggal láttam-e bele némi perverziót:




















 

a minap jamalnak volt egy kommentje, melyben megpendítette, hogy a világtörténelem legnagyobb szabadsághőse igazából eléggé korlátolt problémamegoldó képességgel rendelkezett. ezt a gondolatot fűztem tovább, és elképzeltem, vajon hogy viselkedne az öreg ernesto egy párterápián:



 

Gál Sándor szlovákiai magyar költő, író, publicista 1937-ben született Búcson, jelenleg a Kassához közeli Buzitán él. Irodalmi és közéleti tevékenységéért számos egyéb kitüntetése mellett 1994-ben József Attila-díjat, 2009-ben Pulitzer-életműdíjat kapott. Az idősödő költő tavaly sikeresen legyűrte a rák formájában rátámadó halált, így manapság újra az irodalomnak szentelheti idejét. Bár elsősorban költőként tartják számon, a blog virtuális hasábjain én naplójából (visszaemlékezés?) mutatnék be részleteket. Az írás, melyből szemezgetek, az Irodalmi Szemle 2010. évi szeptemberi és novemberi számában jelent meg Katonásdi és a T-34-es lakókocsi (Napló 2-3.) címmel.

"Nekem a parancsnoki föladatokat kellett megtanulnom, vagyis mindent - rádiózást, lövészetet, a harckocsi vezetését, taktikai és műszaki "mindenfélét". Ennek a drezúrafolyamatnak részbeni lezárása akkor történt meg, amikor a féléves altiszti kurzus befejeződött. Néhányad magammal a vizsgák után őrvezetői rangra ´emelkedtünk´..."

"Egyébként mindkét harckocsi [T-34-es és SHD-100] személyzete - békeidőben négy - háború esetén öt főből állt. Az ötödik harcos az alsó nehézgéppuskát kezelte, és tartaléksofőrként is szerepelt - szükség esetén. (...) Ezen kívül a személyzet négy tagja - akkor már - egy-egy Kalasnyikovot és oldalfegyvert használt. Nekem, lévén parancsnok, csak oldalfegyverem volt, s egy rakétapisztolyom."

"Csupán az érdekesség kedvéért említem meg, hogy abban az időben még minden T-34-es harckocsinak volt saját dokumentációja. Nos, egy ideig - még az altisztiben - olyan harckocsinak a parancsnoka voltam, amelyet Sztálingrádban gyártottak a harcok idején, s a dokumentációja szerint eljutott Berlinbe. Sztálingrád és Berlin között háromszor lőtték el a forgótornyát..."

"Ha felöltjük az egyenruhát - írja Venturi - , egy szervezett társadalom részévé vállunk. Megszűnik az egyéniségünk, de megszűnik a felelősségünk is. Attól a pillanattól kezdve, hogy uniformis van rajtunk, van, aki helyettünk is óriási terveket sző, helyettünk is parancsol és határoz. És ez jelenti a gyermekkorunk végét. [Marcelló Venturi: Fehér zászló Kafelónia felett]"

"De az élet, a sors meg a hadsereg vezérkara másként döntött. Az Országos Szpartakiádon való sikeres szereplést a sereg első, legfontosabb feladataként jelölte meg, s adta parancsba! (...) És - amilyen az én szerencsém - belekerültem ebbe a ´második´idomítási zúzdába, és abból nem volt lehetőség a kihátrálásra. (...) Valami olyan abszurd események részese és tanúja lettem, amely önmagán belül, a létező hadi falanszterben egy másik falansztert épített föl. Mert a szpartakiádon a sereg tornászainak talajgyakorlatában tizenhatezer katona szerepelt. (...) Ami adott volt: egy  hófehér tornanadrág, hófehér zokni és hasonló fehérségű vászoncipő.  Deréktől fölfelé a csupasz katonahátak és katonamellek. Az egyik ´harci feladat´ szerint a tornászok felsőtestét napozással kellett egyszínűvé barnítani - az összhatás érvényesítése végett. Ezért elrendelték - parancsban, természetesen - a kötelező napozást. (...) És napoztunk. Képzeljenek el öt-hatszáz katonát, ahogy - akárha liszteszsákok lennének - egymás mellett fekszenek a kaszárnya feletti réten, s negyedóránként - vezényszóra - hasukról a hátukra fordulnak, és viszont..."

"A legnagyobb esemény azonban a Václavákon [Prága híres sugárútja] ért, az ottani magyar könyvesboltban. Ebben a könyvesboltban találtam rá Juhász Ferenc A tenyészet országa c. kötetére. Nagy László verseivel már Komáromban találkoztam, de Juhász Ferencnek ekkor még a nevét sem tudtam. A cseh irodalomban eddig megtett felfedezőútjaimat ez a verseskötet bizony elakasztotta."

"A katonai terep - vojenský prostor - itt, a nyugatnémet határ mentén sok ezer hektár egykori szudétanémet birtokot foglalt magában, ide értve a lakatlan, kiürített településeket is. Általában ezek a települések voltak gyakorlataink során a támadások célpontjai. Ha a gyakorlat éleslövészettel zárult, akkor a még megmaradt lakóházak, iskolák, templomok, gazdasági épületek váltak romhalmazokká, s tűntek el a föld színéről. Meg a temetők is! Tanúként és sajnos, az események kényszerű részeseként idézem és rögzítem ezt az oktalan pusztítást, hogy megmaradjon egyféle ´jóvátételként´, bárha ma már ez az égvilágon senkit sem érdekel."

"Amikor befejezte [a zászlóalj politikai tisztje] - ez általános szokás volt - megkérdezte, hogy van-e valakinek kérdése vagy mondanivalója. Az is a hagyományokhoz tartozott, hogy sem kérdés, sem vélemény soha nem hangzott el. Én azonban elkövettem azt a szamárságot, hogy szót kértem. Körülbelül azt mondtam, hogy a társadalmi változásokat nem lehet sem előre tervezni, sem pontos dátumokhoz kötni, s hogy erre az emberiség eddigi történelme a legékesebb bizonyíték. (...) ...huszonhét hónapos szolgálatom alatt kétszer kaptam szabadságot - ezt nem lehetett elvenni -, de minden otthonról érkezett csomagomat az ezredes személyesen nézte át, s ha kaptam mondjuk egy liter otthoni bort, azt jelenlétében kellett a mosdóba öntenem, és nem volt előléptetés..."

"Korábban már írtam otthoni vadászatainkról. Ebből következett, hogy a ´mozgó célpontokat ´- fácánt, nyulat, vadkacsát stb. - elég nagy biztonsággal lőttem. Itt a seregben ezt a tudományomat kellő mértékben kamatoztathattam volna, de kiderült, hogy jobb, ha a szürke átlaghoz igazodom. Az történt ugyanis, hogy egy alkalommal a Dobrá voda-i lőtéren ronggyá lőttem az álló és mozgó maketteket. Teljesítményem komoly meglepetést okozott. Századparancsnokom a felsorakozott legénység előtt dicséretben részesített. Utána pedig közölte, hogy ennek jutalmául az egész század az én vezényletem alatt teszi meg a kaszárnyába vezető utat - gyalog... [több mint 40 km] Megtapasztalhattam a megalázás újabb, eddig ismeretlen, s eléggé morbid módját."

"Mert amikor áttértem a bikavérről a pezsgőre, az bizony a tisztikar provokációjának számított. De a beállt hadi helyzet ezt semlegesítette. Ugyanis a berlini fal építésének idején és a Karib-tengeri válság napjaiban már az ilyen ´civil´hóbortokra szinte oda se figyeltek."

"Igazából ez akkor érintett meg, amikor felsorakoztatták az ezredet, s felolvasták a honvédemi miniszter napiparancsát, amely szerint tényleges katonai szolgálatunkat bizonytalan időre meghosszabbítják..."

"Mert - s ezt valahányan tudtuk - a háború kitörésekor nekünk a határon - s ez a tervezett idő volt - húsz percig kellett feltartani - visszaverni - a támadó ellenséget. Hogy ezt a tervezett húsz percet kik és hányan élhetik túl, az nem szerepelt a tervek között. Nyilván, mert túlélőkre az adott helyen és az adott időben nem számítottak..."

"Nem sokkal később pedig a ´hadi helyzet´elérte a mélypontot. Teljes felszerelésben kivezényeltek a határ mentén kiépített lőszektorokba. Miután elfoglaltuk az állásainkat, létrehoztuk a rádióskapcsolatokat az egyes harckocsik között, egy időre döbbenetes csend borult a šumavai erdőkre, mocsaras lankákra - valami elképesztő őszi idill..."

"De amikor reggelente, ha az ember meg akart mosdani, akkor előbb fel kellett törnie a jeget, ha kesztyű nélkül ért a harckocsi átfagyott páncéljához, ráfagytak az újbegyei s kisebesedtek, akkor bizonyos idő elmúltával már a könyvek sem jelentettek meg- vagy feloldást. A létezés elemi funkciójára redukálódtak a cselekedetek - evés, ivás, alvás, ürítés..."

"Ezt a bizonytalanságot robbantotta szét a parancs, miszerint a fegyvereket élesre kell tölteni, s a harckocsiban állandó rádiókapcsolatban kell várni a további rendelkezéseket."

˝Ültem az acélkoporsó parancsnoki ´páholyában`, hallgattam a fülhallgató monoton perceségét, s közben magam előtt láttam, akárha egy filmet néztem volna, ahogy az otthoni [búcsi] Öregtemető takarásából megindulnak az orosz harckocsik  negyvenöt januárjában Karva felé, s ahogy Klucska Fero bácsiék leheni tanyájából a német páncéltörő üteg egymás után lövi szét a támadó harckocsikat... Magam előtt láttam a felcsapódó lángokat, s még a robbanások hangjait is hallani véltem. Mindazt, ami alig tizenöt évvel korábban történt meg, s amelynek akkor - kölyökként - szemtanúja voltam. Ugyanilyen T-34-es harckocsik váltak ott pillanatok alatt acélroncsokká, mint amelyben ebben a másik időben én vártam a tűzparancsot. (...) Időnként olyan érzéseim támadtak, hogy egyszerre vagyok ott, abban az 1945-ös januárban, s a mostani, 1961-es decemberben - nézője és résztvevője a történéseknek. Együtt volt, együvé sűrűsödött két nagyapám közös háborújának ´mesevilága´, apám átlőtt csuklójának ténye, Lajos nagybátyám Don-kanyari, egymondatos összefoglalása: ´Aki ott megállt, az önmaga jégszobrává változott!´ Ezenközben pedig e zűrzavarban eltűnt a versekkel teleírt ´barna füzetem´-  kétévnyi munkám veszett el, visszahozhatatlanul... Miután Kennedy ultimátumára Hruscsov meghátrálásra kényszerült vagy felismerte egy nukleáris háború következményeit, leszerelték a kubai támaszpontot, ami által megoldódott a Karib-tengeri blokád, s megszűnt a háborúra való ok. Karácsony előtt aztán mi is kiürítettük a fegyvereket. Kikacsoltam a fedélzeti rádiót, megszűnt a zümmögése. Kikászálódtam a parancsnoki ülésből, lehuppantam a földre, hallgattam az erdő éjszakai neszeit, s nem éreztem semmit. De lehet, hogy pontosan a semmit éreztem!"

klasszikus szólás...mint mindig, az első helyes megfejtő jutalma egy vodka...

 Egy érdekes sztorit olvastam tegnap.

A helyszín Havanna, 1966, a sakkolimpia. A szovjet nagymesterek a verseny szünetében a sakkot népszerűsítendő szimultánokat adnak az érdeklődőknek. Az ellenfelek között pedig ott van a nagy sakkrajongó, Che Guevara is. A szovjet vezetők pedig azt "tanácsolják" a nagymestereiknek, hogy engedjenek neki döntetlent. Nos, így is tettek. Bááááár

A nagymesterek között ott volt a most 80 évesen is még mindig aktív Viktor Korcsnoj is, aki nem éppen a könnyű természetéről volt híres.

 Amikor a szimultánja végeztével visszatért a szobába, Tal ex-világbajnok megkérdezte:

-Hogy ment a szimultánod?
-Jól, megnyertem az összes partimat.
-Az összeset? 
-Igen.
-A Che Guevara ellenit is?
-Persze, fogalma nem volt, hogy játsszon a katalán megnyitás ellen... 

in jór fész :))

a regensburgi különítménynek, akik talán még nem értesültek róla:

http://index.hu/belfold/2010/12/02/eltavolitjak_doktor_sandor_pecsi_szobrat/

bizony, kedves bajtársak, ezentúl gyalogolhatunk ki egészen a szovjet hősi emlékműhöz, ha hugyoznunk kell. de sebaj, éppen ideje volt. viszlát, sanyi!

szeretném kikérni a szakosztály (és minden olvasó) véleményét egy egyszerű kérdésben, mely segíthet eldönteni egy régóta húzódó vitát.
tehát: adott egy fickó, aki nyáron tett egy szép hosszú európai körutat, érintve svédországot, finnországot, ilyesmi. valamint nemrég úgy döntött, kiruccan bécsbe, hogy megnézzen egy kiállítást valami noname művésztől.

ezek után a kérdés: joggal állítható-e a fickóról hogy burzsuj?
valamint: nevezhető-e sznobnak az illető?
a válaszokat előre is köszönöm
n-lee
 

Iszonyatosan örültem, mikor néztem az el classico-t...tetszik a barcelona stílusa, és CR7 pofijának kiterjedése, valamint Mourinho stílusa minden egészséges ember viszolygás-mirigyét mérhető értékekkel bolygatja feljebb...ezt mind tudjuk, akik valaha olvastunk enesót (következésképpen szak-kommentátori minőségben nyilatkozhatunk)...ezzel nincs is baj...
azt a körülményt, hogy egy esetleges blamát nem csak az ősi rivális drukkerei, hanem minden egyes, az adott együttes iránt érzett szimpátiádat ismerő kolléga a nózid alá dörgöli, közel másfél évtizedes Körmend-drukkeri mivoltom kapcsán volt alkalmam megtapasztalni...és hogy korrekt legyek, természetesen én is zamatos megjegyzésekkel igyekeztem nem egyszer, a lehető legkellemetlenebbé tenni a közelembe tévedő Falco-drukkerek mindennapjait...talán ez egy alapvető emberi, avagy szurkolói tulajdonság...meglehet...
node...mi az ami miatt mégis fárasztom azt az egy-két szerencsétlent, akik képesek arra, hogy végigolvassák szösszenetemet...korlátolt kis véleményem szerint, ahhoz, hogy egy csapat igazi szurkolójának mondhasd magad, jó néhány, akár megalázónak is mondható vereséget végig kell nézned imádott csapatodtól...például egy öt-nullás náspángot...ezért szeretem azon (sokszor borzasztóan idegesítő) kollégákat, akik folyamatosan, kitartóan tudnak egy-egy klubért szorítani, mit sem törődve annak hullámvölgyeivel...(nevezzük őket kultráknak -> általában nem ők szoktak balhézni, így az ultra kifejezés pejoratív jelentéstartalma miatt ide alkalmatlan)
talán azért olyan szívós a rajongásuk, mert ők is tudják, hogy a legtöbb ellendrukker, és kakaskodó "Namostpofázzá!!"-figura néhány éve még az akkor trónon ülő mansaft alattvalója volt...
szóval leegyszerűsítve: ne csüggedj Bodci, lesz ez még máshogy is... (No igen, kissé mókás egy, a bajnokság felénél második helyre csúszó csapat drukkerének vigasztaló szavakat írni, de azt hiszem a felhajtás, és a "Namivanok" hangvétele ezt indokolttá teszi.)


hajrá Körmend!!! maxiriszpekt KULTRÁK!!!

a képet náczivadászon találtam, köszönet érte árrés ábelnek!

ó igen!
és aki látta ezt a videót, (vagy pláne ezt, 1:16tól izgalmas igazán) az már tudja, hogy mesterházy attila nemcsak felelős politikus, és komoly férfiember, de valóságos showman, egy rocksztár, a 21. század dieter bohlenje, gene simmonsja, mi több, michael jacksonja!!!
vezess minket, attila!!!!
 

 Egyértelmű, vitának helye nincs. Mint két tojás.

érthetetlen módon túléltem a tegnap estét, így megosztom most mindenkivel azt, amit már tegnap a többségnek megmutattam.
tehát az ötletem két forrásból jött: egyrészt jamaltól, aki a deichmannt rendszeresen eichmannként emlegette, másrészt a náczivadásztól, azon belül is erről a czikkről.
így én is tettem egy próbát. regisztráltam citromailre hebrewboy86 felhasználónévvel, schwarz ádám névvel, és írtam a deichmannak egy levelet:

Tisztelt Deichmann Kft!
A kölcsönös megértés reményében írok Önöknek. Zsidó gyökerekkel rendelkező fiatal vagyok, így nem tudok szó nélkül elmenni amellett, hogy vállalatuk neve zavarbaejtő módon hasonlít Adolf Eichmann nevére, aki az egész holokauszt megszervezője volt, s mint ilyen, milliók haláláért felelős. Nem gondolom, hogy a cég tudatosan választott olyan nevet, mely nagyban emlékeztet egy náci főbűnös nevére, ám úgy vélem, megfontolandó lenne egy névmódosítás, hiszen a jelenlegi sokakban rossz emlékeket ébreszt. (Valamint nem egyszer hallottam már kopasz, bomberdzsekis fiatalokat viccelődni azon, hogy "az Eichmannban" biztos a zsidók korábbi cipőit lehet venni...)
Válaszukat előre is köszönöm, tisztelettel:
Schwarz Ádám

másnap választ is kaptam levelemre:


Kedves Érdeklődő!

Sajnálom, hogy rossz emlékeket idéz Önben a cégünk neve. A Deichmann név egy családnevet takar. A cég alapítója, Heinrich Deichmann 1913-ban alapította a céget, és saját családnevéről nevezte el. A cég azóta is családi tulajdonban van és Magyarorszaágon kívül még 19 országban van jelen ugyanezen a néven.
Sajnálatos hallani, hogy ezzel viccelődnek bizonyos emberek, de azt gondolom 2010-ben nem biztos, hogy ezt komolyan kell még venni. A cég a megalapítása óta keresztény filozófia eszméit követi és elutasít minden rasszista és antiszemita gondolkodásmódot.
Erről bővebben itt olvashat:

http://www.deichmann.hu/site/hu/company_unternehmensleitbild.php

Üdvözlettel
XY

hihetetlen, mi?
 

Kedves Olvasóközönség! Végre eljött a nap, melyre mindannyian epekedve vártunk, végre megszületett a Nagy Fehérvár Poszt! Ez az iromány azt a célt szolgálja, hogy nagysokára mindannyiunk számára világossá váljon, miért a Királyok Városa a legzikkaljabb hely a világon, és ezáltal, miért kellene a mai nap is nemcsak a csonka, de a hatalmas és erős Történelmi Magyarország fővárosának lennie.

Nos, akkor lássuk pontokba szedve a dolgokat: Először is már a nevéből adódóan zikkálj, hiszen a nevében is benne van, hogy fehér, azt gondolom, hogy ilyen történelemben jártas embereknek, ezt nem kell tovább ecsetelni. Ehhez kapcsolódóan talán érdemes a város történelmén is gyorsan átfutni. Az gondolom köztudott, hogy Fehérvárt Géza fejedelem alapította, valamikor a 970- 980-as években, azzal a céllal, hogy országa egyik központjául szolgáljon. Tehát semmi kelta, római, avar, szlovák, román előzmény, színtiszta magyar alapítás. A koronázó városi funkciót Imre herceg megkoronázásakor nyerte el, majd az elkövetkezendő századokban összesen 43 királyt koronáztak a városban. Az utolsó tronizációra 1540-ben került sor, amikor Izabella királyné fejére került korona. Emellett temetkezési helyéül is szolgált hazánk uralkodóinak, mellyel összesen 15 koronás főnk élt, köztük például Szent István és a sokak által túlmisztifikált  Hunyadi Mátyás. Fehérvár az Árpád-házi királyok, tehát az egyetlen igazi magyar dinasztia, uralkodása alatt végig betöltötte a Géza által kijelölt szerepkört( II. zikkálj  pont), majd az Anjouk hatalomra jutásával szakrális székhellyé züllesztették. Mivel az Anjouk Visegrádon, majd Diósgyőrben emeltek várak hatalmi központ gyanánt, ezért itt meg kell említenem, hogy a Ferencváros-Újpest rangadók sehol sincsenek egy igazi Diósgyőr-Videoton történelmi ellentétekkel feszített párharchoz képest. A továbbiakban talán a török időkre érdemes még kitérni, amikor a gyökér félholdasok voltak olyan gyökerek és felrobbantották a koronázó bazilikát, így ma csak ezért nem Fehérvár az osztálykirándulások első számú célpontja (pedig a Vadászkürt, a Fórum és a Matróz még ma is igen vonzó lenne a 15-18 éves korosztály számára). Amúgy a város 1543-1688 között volt a cigányképűek kezén. Még megemlíteném ebből a korból Varkocs György várkapitányt, akit ugyan nem emlegetnek Dobóval, Szondival meg Zrínyivel egy lapon, mégis érdemes megjegyezni róla, hogy Zrínyivel ellentétben sikeresen tört ki a várból, csak a Varkocs vezette csapatokat a visszavonuláskor kizárták a várból (ez az igazi szopás).  Fehérvár további története a dicső középkorhoz képest talán szürkébbnek tűnik, de ez a „sörrel koccintó kétfejű sasos szindikátus” szűklátókörűségének köszönhető, akik nem gondolva bele saját politikájuk lehetséges következményeibe, Fehérvár helyett, a ma sajnos hazánk határain kívül eső városok előmenetelét támogatták. Azért Mária Teréziában volt annyi, hogy alapítson egy püspökséget Fehérváron (1777). Tulajdonképpen méltó helyét a magyar városhálózatban, csak a két világháború közötti időszakban nyerte vissza (mondjuk ennek annyira nem örülök). A Koronázó Város történetében kiemelt helyen szerepel az 1938-as esztendő, természetesen nálunk is megülték az első revíziós sikereket, de nem csak emiatt fontos ez az év. Ha utána számol a kedves olvasó, könnyen kitalálhatja, hogy Szent István halálának ez a 900- évfordulója, mi több a város török alóli felszabadulásának a 350. évfordulója, ami mellett nem mehetett el, a Csitáry G. Emil vezette városvezetés. Így ezen esztendőben több közintézmény nyitotta meg kapuit a városban, de a belváros közszobraiból is a legtöbb ekkor került a helyére, többek között az Országalma is. A szocializmus siralmas éveiből annyit érdemes kiemelni, hogy a magyar ipar egyik fellegvárává vált Fehérvár. Gondolom a Videoton termékeket senkinek nem kell bemutatni, de készültek a városban Ikarus buszok és a panelprogram alapanyagaként szolgáló betonelemek (ezeket az ARÉV [Alba Regia Építőipari Vállalat] készítette) is. Manapság a Phillips közép-európai központja található Fehérváron, de a számítástechnikai ágazat is virágzó. Arról meg gondolom szólnom sem érdemes, hogy a Győri Édest is Fehérváron gyártják (köcsög Győr). 

Ezek után talán kicsit ömlesztve, de fel szeretném sorolni azokat a tudósokat, sportolókat, irodalmárokat, kutatókat, akik Fehérváron születtek vagy életük jelentős hányadát a városban töltötték (aki esetleg nem ismert számotokra, annak legyetek kedvesek utána nézni, érdemes):

1.      költők, írók: Ihász-Kovács Éva, Jankovich Ferenc, Lányi Sarolta, Baróti Szabó Dávid, Vörösmarty Mihály, Reguly Antal, Vajda János, Kodolányi János, Weöres Sándor, György Oszkár (zs), Pilinszky János, Budenz József

2.      Ha már mégiscsak törisek vagyunk vegyük a történészeket, történetírókat: Pray György, Fejér György, Horvát István, Szalay László, Szegfű Gyula, Hóman Bálint, Dr. Fitz Jenő (azért ez megér még egy zikkálj pontot)

3.      tudósok: Lánczos Kornél, Rónay Jácint, Goldziher Ignác (a kedvencem, még utca is van róla elnevezve, természetesen zsákutca, zs), Terkán Lajos, Vadász Elemér

4.      Színművészek, zenészek: Hermann László, Szabó Miklós, Horváth Charlie, Várkonyi András (megvan valakinek, ki ő? A Barátok közt Vili bácsija!), Kuna Károly, Mészáros Péter (ő Aranypálmát nyert Cannes-ban, a felesége volt a média tanárom!!!), Kubik Anna

5.      Építészek: Ybl Miklós, Bory Jenő (jövőre akkor is lemegyünk a Bory-várba)

6.      És végül, de nem utolsó sorban a sportolók: Fa Nándor, Vörös Zsuzsanna, a 2009-ben A csoportos világbajnokságra kijutó magyar jégkorongválogatott kb. 80%-a (köztük kiemelkedik: ifj. Ocskay Gábor), illetve természetesen az 1985-ben UEFA kupa döntőt játszó Videoton kerete(mivel ez a magyar labdarúgás utolsó komoly nemzetközi sikere, ezért önkényesen erre is adok egy zikkaljt).

Oh, azt hiszem még valaki kimaradt: igen, igen, nem más mint a demokrácia védőangyala, a felcsúti Napóleon, ORBÁN VIKTOR!!!  (ez viszont tuti zikkalj)

no, elő az arany ászokokkal srácok, mert tarpinál mégsem ihatunk szerda este.
nálam sajna koránfekvők-koránkelők a szobatársak, szóval nem tudom, kinél lehetne megejteni az online piálást, remélem valamelyikőtök be tudja áldozni egy estére a szobáját.
ha nem, akkor is elképzelhető, hogy szabad lesz a szoba hétvégére, és akkor nyugodtan lehet itt rácvárosban, csak kérdés, hányan lesznek itt egyáltalán.
ötleteket, észrevételeket kérek kommentben.
 

egyetemi tanulmányai soránarra már biztos mindenki rájött, hogy a hétfő 8as órára bemenni legalább annyira értelmetlen, mint venni még egy sört hajnali 5kor, megszállni transznisztriát, vagy elindítani kifleet egy tájfutó versenyen.
most azonban mégis akadt egy kis morzsa, ami megszínesítette reggelemet. ugyanis a tanár körbadott egy könyvet, mely azt hívatott bemutatni, hogy is tanítottak pölö a 18. században. így az 1700-as évek beli tanár leírja, hogy praktikus verses formában tanítani a kölköket, így jobban megjegyzik. egy példát is felhoz, mégpedig hogy miként tanítsuk magyarország földrajzát:

"Tolna vármegyét is, ha kedved van, eljárd,
tudd, merre van Simontornya, Földvár, Tolna, Szekszárd.
De szádat nehogy túl nagyra eltátsd,
A jó vörös borokat szádtól elzárd!"

de találtam még egy érdekes részletet a könyvben:

A' jó bornak tulajdonságairól
Bort vékony vólta, szaga, színe, vagy íze próbálja,
Ez ötre vigyázz, ha te jó bort inni kívánsz.
Légyen erős volta, friss, híves, jó szagú, tiszta.
Édes ízű borral, ha fejér lész, élsz te haszonnal,
Hogyha veres borral gyomrod terhelled, azonnal
Romlást torkodnak, okádást okozol magadnak.

mit is mondhatnék? csak magamat tudom ismételni:

Borból, és terrorból is jobb a fehér, mint a vörös!©
 

Kedves Szakosztálytársak!

Mivel régen nem találkoztunk és még beszélni sem beszéltünk mindenkivel, mióta itt vagyunk Regensburgban, így felvetődött az ötlet, amit már Jamalnak fel is vetettünk, hogy összehozhatnánk egy online piálást. Ez azt takarja, hogy összejöttök valakinél egy csomó piával, mi megtesszük ugyanezt itt és közben skypon vagy msn-en videóhívás közepette lerészegedünk. Ha tetszik az ötlet, akkor már csak egy ideális időpontot kell találni. Nekünk leginkább a hétvégék, illetve a keddek vagy a szerdák felelnének meg, de  ha nektek ezen napok közül egyik sem jó, akkor tehetjük máshová is, kivéve a csütörtököket. sajnos pénteken fél 9-re kell mennünk dupla nyelvkurzusra, amit nem ajánlatos kihagyni. szóval kommentekben várjuk az időpontokra tett javaslatokat.

zikk: Brux, Kiflee, Óz

    Ma este egy igazán ütős élmenyben volt részem. A "Novemberfest" (német nap) keretében fellépett Pécsett....dobpergés.....Kozsó és az Ámokfutók!!! Nos, ha valaki afelől érdeklődne, hogy a kettő milyen kapcsolatban van egymással, nos, erre nem tudok megnyugtató választ adni, de lehet mások sem. Lépjün túl ezen az apróságon.