bocs, ma ilyen termékeny napom van.
régóta vitakérdés körünkben, hogy melyik is a legundorítóbb nemzet a földkerekségen. fogas kérdés, mi? épp ezért összeállítottam egy 8 kérdésből álló közvéleménykutatást, mely 1 hónapon keresztül várja mindenki szavazatát, nem csak a szakosztálytagokét. (szóval reklámozzátok, szóljatok másoknak is, hogy töltsék ki, hogy minél hitelesebb legyen) a könnyítés kedvéért a jelölteket leszűkítettem 4 darabra, nevezetesen a szerb, a francia, az olasz, és persze a román népre.
szóval töltsétek ki a következő tesztet, és 1 hónap múlva publikálom, mi is a becses közvélemény döntése:
http://www.misterpoll.com/polls/463311
 

az elmúlt hónapban felesleges perceimben (oké, a budin) sokat olvasgattam ciano naplóját. pár szóban róla: gleozzo ciano, 1936-43 között olaszország külügyminisztere, egyébként gróf, mussolini veje, és a II. vh idején aktív vadászpilóta, afféle reneszánsz ember. fasiszta reneszánsz, hehe. szóval időközben naplót vezetett, amiben szerintem nagyon jó és korrekt képet fest az országról, külpoitikai viszonyokról, no meg mussolini személyiségéről is. így 1940 körül arra gondoltam, megjelölöm az általam érdekesnek, elgondolkodtatónak, vagy viccesnek tartott részeket, amiket aztán feldobok a blogra, hadd művelődjünk. íme az önkényesen összeválogatott gyöngyszemek:

1940. július 8.
Látogatás a frontra: a Maginot-vonal, Metz, Verdun. A küzdelem nem volt olyan súlyos, mint amilyennek távolból hittem; néhány, a határ és a Maginot-vonal közötti falut kivéve, a többi falun semmi nyoma nem látható háborúnak [hehe, szar franciák]

1940 július 9.
Még mindig a fronton. Lille, Dunkerque, Ostende, Bruges, Flandria. Itt szintén a menekülés számos jele látható, viszont a harcénak nagyon kevés. [nem csoda, csak zabálni, meg bujálkodni tudnak]

1940. augusztus 30. Az aláírás ceremóniája a Belvedereben. A magyarok örömükben képtelenek uralkodni magukon, amikor meglátják a térképet. Aztán tompa zuhanást hallunk, Manoilescutól ered, ájultában az asztalra esett. Orvosok, masszázs, kámfor-olaj. Végre magához tér, de nagyon meglátszik rajta a megrázkódtatás. [hehe-höhö-haha]

1940. november 10.
[...] Neville Chamberlain meghalt. Mindkét együttlétünkről, Münchenben és Rómában, kellemes emlékeim vannak. Egyszerű, közvetlen és humánus ember volt. Mussolini  semmi jelentőséget nem tulajdonít az eseménynek, ezt a megjegyzést teszi: "Ezúttal végleg lekésett az autóbuszról." És annyira el volt ragadtatva saját megjegyzésétől, hogy megkért, írjam be a naplómba.

1940, november 15.
[...] A király nem nagyon szereti a színes ingeket, bármilyen árnyalatuk legyen is. Tegnap az Udvarnál ezt mondta nekem: "Ezek a zöld ingbe bújtatott románok igazán nevetségesek. A régi Oroszország szállodaportásaira emlékeztetnek." [nókomment, szarrománok]

1940. november 20.
[...] Németországban túl sokat beszélnek arról, hogy októberre mindennek vége lesz és ez így is van, mert a bécsiek, akik mindig készen állnak a tréfás bemondásokra, ezt mondták: "Igazuk volt, vége az olajnak, vajnak és húsnak."

1940. december 24.
Havazik. A Duce kinéz az ablakon és örül a hóesésnek. "Ez a hó és a hideg nagyon jó.", mondjam "így legalább a mihaszna embereink és ez a középszerű faj javulni fog. Egyik fő ok, amiért az Appeninek erdősségeinek kiírtását kívántam, az volt, hogy Olaszország keményebb hideget, és több havat kapjon." [középszerű faj -korrekt önkritika]

1941. május 14.
Ribbentropp elutazott, [...] mikor négymotoros repülőgépe felemelkedett, Bismarck [a római német követ] így szólt Anfusóhoz: "Reméljük mindnyájan lezuhannak és a nyakukat törik, de nem itt, mert különben nagyon csúnya munka várna ránk." Íme, ilyen a német nemzeti szolidaritás!

1941. május 28.
[...] Roosevelt beszélt. Nagyon erőteljes megnyilatkozás, jól lehet, nem jelzi pontosan, mik a további tervei. Mussolini kikel Roosevelt ellen és azt mondja: "A világtörténelemben még soha nem fordult elő, hogy egy nemzetet béna ember vezetett volna. Voltak kopasz királyok, kövér királyok, jó megjelenésű, sőt hülye királyok, de olyan király még soha nem akadt, akit másoknak kellett támogatniuk, hogy a fürdőszobába, vagy az ebédlőasztalhoz eljusson"

1941. június 26.
A németek valóban figyelemre méltó előretörést értek el, a románok azonban, amint ez előre látható volt, jobbnak látták, hogy visszaveressék magukat. [na, mire gondol most mindenki? igen-igen, szarrománok, szarrománok...]

1941. július 6.
[...] "Jegyezd fel a naplódban" mondja [Mussolini], "előre látom, hogy elkerülhetetlen a konfliktus Olaszország és Németország között. Most már nyílvánvaló, azt akarják tőlünk kérni, hogy határainkat egészen Salernoig, sőt, akár Veronáig vonjuk vissza, ami rettenetes válságot fog Olaszországban előidézni., olyannyira, hogy ez még a rezsimet is magával fogja rántani. Sikerülni fog megbírkóznom vele, de a legsúlyosabb feladat lesz. Ezt ösztönösen érzem és így most komolyan felvetem a kérdést, nem volna-e az angol győzelem kívánatosabb jövőnk szempontjából, mint a német győzelem." [féreg Mussolini]

1941. július 11.
Néhány napi távolléte után meglátogattam a Ducét. Megelégedetten és boldogan tért vissza a pugliai csapatszemléjéről. "A Tridentina-hadosztály nagyszerű. Habozás nélkül állítom, nincsenek tökéletesebb katonák Európában." [bizony, kemény katonanemzet az olasz]

1941. július 20.
[... Mussolini:] "Előre látom, elkerülhetetlen krízis fog keletkezni Németország és Olaszország között. Ezer és ezer üteget kell elhelyeznünk a velencei övezet folyói mentén, mert a németek innen fogják Olaszország elleni inváziójukat megindítani, nem pedig az Alto Adige szűk völgyein át, ahol könnyűszerrel megsemmisíthetnénk őket." [na, talán két-három fegyver nélküli Hitlerjugend hadosztályt igen, de mondjuk négyet...]

1941. október 17.
Odessza bevétele elszomorította Mussolinit, úgy látja, a második helyre szorult Románia mögött. [nyeeee, kis digók]

1941. október 27.
[...] Egy bőséges villásreggelin Ribbentropp neki ment Rooseveltnek. "Utasítottam a sajtót, mindig azt írja, 'Roosevelt, a zsidó'. Egy dolgot kívánok megjósolni: Ezt az embert a saját népe fogja megkövezni a Capitoliumban." [...] Domberg [német diplomata]borgőzösen így szólt munkatársaimhoz: "Legközelebbi gyarmatunk Európában Magyarország lesz. Reményeim vannak, hogy én leszek a kormányzója." Úgy gondolom, fájdalom, a bor ellenére is komolyan beszélt.

1941. november 24.
[...] Göring elmondott nekem, hogy az éhség az orosz foglyok körében annyira elharapózott, hogy ha az ország belseje felé akarják indítani őket, most már nem kell fegyveres erők kísérete; elegendő, ha a foglyok menetoszlopának elejére átható ételszagot ársaztó tábori konyhát helyeznek és a foglyok ezrei és ezrei kiéheztetett állatok csordájaként tülekednek előtte.

1941. december 22.
[...] Mussolini újólag megtámadta a karácsonyt. Meglepi, hogy a németek még nem törölték el ezt az ünnepet, amely "csak egy zsidó születésére emlékezteti, aki a világnak csak elgyengítő és elerőtlenítő eszméket adott, és aki főleg azt eszelte ki, hogy Olaszországot a pápák megbontó hatalmával csalja meg.”

1942. január 15.
[…] Horthy tengernagy így szólt: „A németek bátrak és én ezért csodálattal adózom nekik, de elviselhetetlenek, tapintatlanok és modortalanok.” Kánya még élesebb volt. Bethlen mérlegre tette minden szavát, de amikor a németek beavatkozására fordult a szó. Amellett, hogy fékezni igyekezett magát, oly heves lett, hogy ez már leírhatatlan.

1942, március 15.
[…] Néhányan szintén kihangsúlyozzák itt japánbarátságukat, de csak azért, hogy németellenességükkel tüntessenek. Ezt nem helyeslem. Igazán senki nem vádolhat komoly németbarátsággal, de mégis szívesebb látom a fehér fajt, mint a sárgát… [valószínűleg nagyon helyesen]

1942. április 29.
[…] Amikor Oroszország olajforrásai kimerülnek, térdre kényszerítjük az oroszokat. Ekkor pedig a brit konzervatív elemek, sőt maga Churchill is, ez a voltaképpen érzékeny ember, beadja derekát, hogy mentse szétmarcangolt birodalma maradványát. Imígyen szólt Ribbentrop. És mi lesz, ha mindez nem történik meg? Mivel bírhatnánk jobb belátásra őket? Repülőgépekkel és tengeralattjárókkal, válaszolja Ribbentrop. Az 1940-es receptet vesszük elő. De ez a recept akkor nem vált be, és a lim-lomok közé tették. Most ismét előkotorják, és miután gondosan leporolták, újból fel akarják ajánlani nekünk. […]

1942. május 26.
Mussolinit most kizárólag csak a küszöbön álló líbiai offenzíva érdekli, és határozottan bizakodó. Továbbra is hangoztatja, Rommel „el fogja érni a Deltát”, hacsak fel nem tartóztatják, ”mármint nem a britek, hanem saját tábornokaink” […]

1942. július 6.
[…] A nyugtalanság feszültsége érződik a levegőben az El Alamein előtti megtorpanás miatt. Attól tartanak, hogy a kezdeti támadás leviharzása után Rommel nem lesz képes továbbra is előreküzdenie magát, márpedig legyen az bárki, aki megáll a sivatagban, elveszettnek tekinthető. […]

1942. augusztus 27.
[…] Ribbentrop mérsékelt tónusban beszél, jóllehet, továbbra is bizakodó. A régi napok német „Krieg ist schon gewonnen” (A háborút már megnyertük) megállapítása most „nem veszíthetjük el ezt a háborút” reménykedéssé halkult. […]

1942. szeptember 27.
[…] Ebéd a Háromhatalmi Csoport tiszteletére. Meglehetősen nyomasztó atmoszféra. Az egyetlen figyelemre méltó eset Cavallero baklövése volt, aki hogy behízelegje magát a japán nagykövetnél, a sztálingrádi sikerekről mondott neki híreket. Amikor pedig Cavallero és Horichori angoltudása összekeveredett, az jött ki belőle, hogy Sztálingrád elesett. A hamis hír végigszáguldott a termen mindaddig, amíg a németek, Cavallero nagy szégyenkezésére intézkedtek annak megcáfolása iránt.

1943. január 21.
[…][Mussolini] a tegnapiaknál sokkal nyomatékosabb kifejezésekkel erősíti meg azt az elhatározását, hogy Németországgal menetel együtt egészen a végig. Abban reménykedik, hogy „ötszáz Tigris tank, ötszázezer ember tartalékban és az új német fegyver még megváltoztathatja a helyzetet”. […]

1943. január 29.
[…] Anfuso [budapesti olasz nagykövet] Budapestről igen okos és érdekes levelet ír. Mussolini nagyon dicséri. Még nincsenek kézzel fogható fordulatok, de számos utalásból arra lehet következtetni, hogy Magyarország már megteremtett bizonyos kapcsolatokat az angolszászokkal. […]

1943. január 31.
[…] A nap eseménye: Churchill találkozása a török kormány tagjaival. […] Amikor Mussolinit erről telefonon tájékoztatják, kijelentette, az angolok gyengeségét bizonyítja, „ha Churchillnek vállalnia kell azt a kínos szerepet, hogy a törökök segítségéért könyörögjön” […]

ezután már nem sokáig folytatódik a napló, ugyanis a fasiszta nagytanács júliusi ülésén ő is mussolini ellen szavazott, amiért a német titkosszolgálat elkapta, majd veronában kivégezte. halála óta pedig csupa inzaghi, berlusconi, materazzi uralja olaszországot... kár érte.







 

Bizony...Így, a hónap utolsó napján, kicsit összefoglalva ezt a négy hetet, átadom a stafétát. Kezdődött a dolog a szülinapommal, ahol - ha nem is egyszerre - jelen volt a teljes szakosztály. Bizony, a fogyasztásra nem lehetett panasz. Személy szerint nagyon élveztem ezt a hónapot, volt ott nem egy és nem kettő jó buli, de kérem szépen ott azért egymásnál (illetve pontosabban Jamalnál) való egész napos csövezések voltak, hálózatban játék, meccsnézések és így tovább. A kultúrális rész - mea maxima culpa - kimaradt, bár 2 apró pillanat volt, Nokedleevel az Agyatlan Apartmant, Kiflivel a Hóvirágünnepet néztük meg.
Szerencsére volt két majdnem teljes szakosztály-gyűlés is. (sajnos meg kell értenünk, hogy MÄjer  egyéb jellegű elfoglaltságai miatt nem állhat a rendelkezésünkre). Sikerült elfogadtatni néhány új szabályt, valamint új intézmények is bevezetésre kerültek, úgymint a tiszteletbeli tag és a levelező tag. A legnagyobb horderejű döntés azonban a Szakosztály 9 főre való bővítése volt, a második gyűlésen Droidra mondta ki a - boldogító? -  igent a társulat. Ezzel zárva ezt a hónapot, a srácok egybehangzó szavazata alapján kijelölöm a következő elnököt, aki pedig nem más, mint MÄjer. A december csonka hónap, ezzel tisztában vagyunk, sok elvárás nincs. Hajrá!

a mai nap éppen szörföltem a világhálón (muhahaha, vajon használja még valaki ezt a kifejezést?), mikor is ráakadtam egy oldalra, ahol egy pillanat alatt rá lehet keresni, mennyit is ér a honlapod. kapaszkodjatok meg, mennyit is ér a szakosztályblog:

 

bizony, több mint egy milliárd forintot ér a blogunk, szép munka!
összehasonlításképpen lecsekkoltam még pár honlap értékét
romania.ro: ~307.000 forint (pf, a szarrománok, nevetséges)
dzsutti blogja: cirka 1 millió forint (sebaj dzsu, lesz ez jobb is)
orbanviktor.hu: 3,37M forint (nem is csoda, ez a honlap bűzlik a szájszagtól)
arsenium félhivatalos oldala: több mint 6 M forint (hangsúlyozom, ez csak rajongói oldal!)
vidi.hu: 8,4 M huf
és most tessék majd nagyon meglepődni még a bede márton-TGB-TWÁ liberális hármassal felálló index.hu is rongyos 806 milliót kaszálna, ha eladnák az oldalt.
szóval ezek után komolyan megfogalmazódik bennem a kérdés: nem adjuk el?
ütős egy hetes bulit tudnánk tartani belőle...
 

Örömmel tudatom az ország népével és világ közvéleményével, hogy a tegnapi gyűlés során a Szakosztály újabb taggal bővült, aki nem más, mint R. I. Ákos, mozgalmi nevén Droid. Úgy érzetük, megérdemli, bármikor a rendelkezésünkre állt, abszintozási kedve pedig legyűrhetetlen. Megható szóvirágokkal kedveskedett nekünk a szavazás előtt, mindenkivel igazán kedves volt, hájjal kenegette az erre szomjazó egonkat. Reméljük méltó lesz az R'n'R tagságra és kívánunk neki sok sikert, botrányos szóvicceket és így tovább. A jegyzőkönyv majd később kerül feltöltésre, valamint a tiszteletbeli- ill. levelező tagság intézménye és annak tagjai. De visszakanyarodva:

Üdv a Szakosztályban Droid!

Szinte minden híres emberről felmerült a pletyka, hogy rendelkezik magyar származással vagy ősökkel. Nos, a most következő hasonlóság kicsit meglepő és bővebb magyarázatra szorul, de:

 Vlagyimir Kramnyik igazából Bugyi Zoltán!

Még a sakkhoz kevébé értők számára is ismerős az orosz Vlagyimir Kramnyik. Ex-világbajnok, Topalov, Kaszparov és - sajnos - Lékó (féreg Kramnyik, kramnyikféreg) legyőzője, számtalan nagy verseny győztese, betonbiztos és gépies pontosságal játszó, igazi óriás. De van egy másik énje is, egy sötét, eltemetett alteregója. Vot eto Vologya:

A másik híresség pedig, a szintén legendás Bugyi Zoltán. A lakodalmas rock pápája, millió felett eladott lemezszám, fanatikus rajongótábor, a hagszerek virtuóza. Bizony, a 3+2 egy generáció dühös hagja volt, húsbavágóan aktuális szövegekkel, olyan dalokkal, amiket a  világ lebontásásra induló fiatalok a zászlójukra tűznek. Az Ikon maga:

Első blikkre nem hasonlítanak...De mégis, jöjjön a leleplező fotó, amin Zoltán és a fiatal Vologya - magát elengedve - pózol:

Nos igen, így már kicsit más a helyzet. A megoldás pedig? Jó kérdés...valószínűleg a fiatal Kramnyik Miley Cyrus - Hannah Montana módjára kettős életet élt, nappal egy szigorú napirenddel renelkező, fegyelmezett sakkozó, éjszaka pedig a mulatós rock királya. Riporterünk szerencsére megörökítette a magát parókával álcázó Vlagyimirt, aki ezután elfoglalhatja  méltó helyét a magyar csillagok között, ő már a miénk.

a címet olvasva valószínűleg a legtöbben felhúzzák a szemöldöküket: most ez így hogy jön mind ide? nos, nem is olyan bonyolult; a számok mágikus erejét felismerve mind érteni fogjátok.
először is a 11-es szám. mint tudjuk, a számoknak már régóta tulajdonítanak jelentőséget: a szerencsés 7-es vagy 21-es, a baljóslatú 13-as vagy 23-as számok már szinte beleépültek a közgondolkodásba. ritkán hallani azonban a 11-es számról, mely szintén veszedelmes ómenként ül rá mindennapjainkra. íme pár példa, miért is gondolom, hogy a 11 szám maga a pusztulás, maga a halál, maga a gonosz:

a titanic szélessége 92 láb (9+2=11) volt, utazási sebessége 42,5 km/h (4+2+5=11).
buda eleste: 1541 (1+5+4+1=11)
a challanger űrrepülőgép 11:38-kor indult el (3+8=11), ám a kilövésétől számított 74. másodpercben felrobbant (7+4=11)
hasfelmetsző jack gyilkosságait mindig este 11-kor követte el.
az elsüllyedt kurszk tengeralattjáró (nato kódja: oscar-11) 8. hó 12.-én indult végzetes útjára (8+1+2=11), ám 11 óra 29 perckor robbanás történt, és ezek után a tengeralattjáró elsüllyedt. (2+9=11)
john fitzgerald kennedy-t 11. hó 22.-én ölték meg. 22= 2x11)
nagaszaki japán neve (nagasaki-shi) 11 betűből áll.
a wtc elleni merénylet: 9. 11.-e (9+1+1=11)
az amerikai segélytelefonszám: 911 (9+1+1=11)
és ez csak néhány találomra kiválasztott példa.
de én tovább megyek. álljon itt pár példa, mely bizonyítja, hogy a 11-es szám nem csak maga a katasztrófa, de maga a náczizmus is.

lássuk először kiknek is áll 11 betűből a neve? vegyünk pár példát: artur axmann, veesenmayer vagy épp adolf hitler. de nem csak nevek állnak 11 betűből: nyilaskereszt, horogkereszt, schutzstaffel, panzerfaust, deutschland, sturmgewehr. bizony-bizony, mind 11 betűből állnak! emellett: a II. világháború kezdete: 1939 (1+9+3+9=22=2x11!)
a kristályéjszaka vége: 11. hónap 11.-e.
de lássuk, mi a 11. betű az ABC-ben: hát az F(ührer)
és az angolban? a K. ez talán nem mond semmit, de ha azt mondom: KKK?
végezetül találjátok ki, hány szóból áll a híres mussolinis induló? eltaláltátok, a válasz: 11!
de ha még mindig kételkedtek, nézzétek csak meg ezt a képet, mely talán felnyíitja a szemeteket:














no és hogy jön mindehhez orbán viktor? sokak szemében nem kétséges, hogy ő maga a dögvész és maga a fasizmus, így most azokhoz szólnék, akik ezt eddig nem tudták volna:
tudjátok hol nevelkedett a viktátor? hát alcsútdobozon, amely helység neve 11 karakterből áll. a katonaságot természetesen zalaegerszegen végezte el, mely 11 betűből áll. kedvenc sportága a foci, melyben 11 ember alkot egy csapatot. egyébként a viktorini maga is játszik, mezszáma a 2-es (1+1!!!). oké, ez még lehet véletlen. de a fideszt március 30.-án alapították meg (3+30=33=3x11), a híres hősök terei gyűlöletbeszéde pedig június 16.-án hangzott el (6+16=22=2x11). ja, és végezetül megszámoltátok már, hány betűből áll az, hogy orbán viktor? nektek mennyi jött ki? csak nem 11.....?
 

Képzeljétek el! Kivételesen utaztam le Pécsre az ÍCÉ-vel. Gyerekek ez valami rettenet! Az egy dolog, hogy most már sztenderd 30 percet késik a vonat, ezt meg lehet szokni, lehet vele számolni, ráadásul a pótjegy árának visszatérítéséből még ihatok is egy Unicumot a restiben.

De az a gusztustalan közönség, ami a vonaton van, az óriási. Megosztom veletek legutóbbi élményemet. Azt már Májerrel megszoktuk, hogy tele van népszavásokkal. De most az egyik őskövület (valószínűleg tiszta internacionalista és munkásőr ingermaradványokkal) velem szemben egy polkorrekt fiatallal kötekedett. A srác (RÁÁC???) mutatja neki a jegyét és mondja, hogy oda szól a pótjegy, ahol ez a vén köcsög ül. Erre az öreg azt mondja, hogy azt kizárt.. blablabla.. majd kultúráltan közni vele: ez a vasút fiacskám! Nem a tanyán vagy! ÓÓÓ hogy metropolita jó k...a anyád! A srác persze bátran elfutott. Jamal valszeg lerendezte volna. Erre természetesen jön a kaller 5 perc múlva, és felhomályosítja az öreget, hogy a helye kurvára a másik kocsiba szól...

Mögöttem a másik sorban egy nagydarab rózsaszín inges köcsög blikket olvas. Kiesik a közepéből a folyosóra vagy 6 lap. Erre megvetően lenéz, megvonja a vállát és ott hagyja. 1 perccel később barna bőrű barátnője elkezd nyivákolni: há ággyá má nekem is me lemárádok! Óhogya.... miért nem tudsz suttogni te gyökér?!

Pár perc múlva oldalra tekintek. Egy kedves szimpatikus fiatalember mellettem olvas. Najó megmenekülte, gondoltam, ez legalább tud olvasni, meg csöndben van. Erre látom mit olvas?? Jehova Tanúi! ÓÓÓ bázz ez meg itt nekiáll engem megtéríteni...

Szerencsére békén hagyott. Egyszer csak valami retkes módon vegyszerszagra lettem figyelmes! De ótvarul.. Közvetlen mögöttem egy fiatal egyetemista lány éppen szedi le acetonnal a körömlakkját.. inkább itta volna meg. Fél óráig kábult mindenki. De neki muszáj volt feltenni az új körömlakkját, mert a pasija várja az állomáson. Leszállásnál meg a kiabálós magyarindián lezúg a vonatról tele pofával, mert nem jutott eszébe, hogy lépcsős, a nagydarab dagadt pasija meg elkezd vele üvöltözni, hogy ne szerencsétlenkedjen már, az egész állomás rajtuk röhög. Ez persze így is volt rendjén. Erre magától értetődő módon megátkozta.

Tehát csak arra akartam felhívni a figyelmet, hogy hihetetlen emberállatokkal vagyunk körülvéve, és mindenki vigyázzon magára!! Énis egyből megittam a restiben egy Unicumot, mert az gyógyszer!

Tegyen mindenki így!!!

korábbí irásomban már rávilágítottam, hogy sanyi igazából egy kibaszott raj. (vagy a raj egy kibaszott sanyi?). ma azonban szörnyű felfedezést tettem: a rajság terjed. a régi buliképekből világosan látszik, hogy aki sanyival pózol, maga is 'láso shávó' vagy 'raj herceg' lesz. nem is szaporítom a szót, jöjjenek a bizonyítékok:


















ez még talán nem is meglepő, hiszen tudjuk, hogy a rácok pénzért az anyjukat is eladnák, de ugyanez a helyzet szaszával vagy rókával, akik pedig mindeddig igen büszkék voltak vérük tisztaságára:




































a szakosztályból tehát már négyen rajok, plusz vanya csak simán cigány. vajon ki lesz a következő?
 

Egy jó ideje nem írtam már, igyekszem ezentúl gyakrabban tenni. Szóval...

Akár hisszük, akár nem, a politikusok is emberek, esetenként ugyanolyan esendőek, mint mi magunk. Legtöbbjük (természetesen vannak kivételek...) a (tömény)szeszt sem vetették/vetik meg, gondoljunk például Borisz Jelcinre, az "öreg rockerre". Tegnap este nosztalgikus hangulatban böngészgettem a Mórickáimat és a következő válogatásra akadtam. A most következő italok méltó társai a Nokedlee által megalkotott legendás "Róka-vodkának". Íme, az igazán politikus italok:

A "nagy baráti testvér" nedűi:

V. I. L.  - A "Proletárszomorító" - Antidemokratikus, diktatórikus pálinka

J. V. D. - A "Népirtó Jó" - Despotista, agresszív, depressziós pálinka

a "közönségkedvenc":

A. H. - "Mein Schnaps" - Nemzeti Szocialista Rasszista Radikális Ital

A hazai "termés":

R. M.  - A "Padlás tisztító" - seprőn érlelt, szovjet utasításra lepárolt, népnyomorító szesz

K. J.   - A "Legvidámabb barackk" - ortodox, dsizkriminatív, retorziós pálinka

H. Gy. - A "Kerítésszaggató" - voluntarista, renegát pálinka

O. V.   - A "Polgári tömény" - kerítéses kampánypálinka / Szent Orbán napi ital, Kövér ízekkel 

M. P. (D 209) - "Péterkém" - hírszerzű pálinka - finánctőkén termett konspirációs itóka

Kedves Kollégáim, Kortársaim... Barátaim!

Én, Jamal Fraser, a RnR Szakosztály második elnöke ezennel elismerem, hogy rövid regnálásom csúfos kudarcba fulladt.

Kezdetben nagy reményekkel néztek tevékenységem elé, éreztem magam mögött a tömeg elszántságát, és tettrekészségét.

El kívánom kerülni a mentegetőzés szánalmas, méltatlan gyakorlatát, saját védelmemben azonban fel kell hoznom, hogy mindent megtettem. Emberi és anyagi erőforrást nem kímélve állítottam mindent a szent cél érdekébe, de ez sem segített. Nem tudtam összehozni se a Szakosztály szülinapját, se az októberi kultúrafogyasztást. Elnökként egyedül vállalom ennek felelősségét, és ünnepélyesen lemondok.

Elbuktam.

A következő elnökre ezúton tennék javaslatot, aki a héten a 22. születésnapját ünneplő Lusta kolléga lesz.

Eme neves, és méltán népszerű ember kezébe adom sorsom, legyen az élet, vagy halál.

Jahh, még valami a végére:

sokféleképpen árnyaltuk már a szakosztálytagok jellemét, én most egy újabb módon közelíteném meg a kérdést. hogyan zajlik a tagokkal egy tipikus telefonbeszélgetés? a téma: egy fiktív hétfő este megtervezése, és annak bonyodalmai, lássuk hát:

1. kif-lee
vanya: szia drusza!
én: szervusz vanyukám! No, azért hívlak, hogy volna-e kedved este iddogálni egyet?
v: fú, ma?
w: aha.
v: és mikor?
w: mittomén, 8-9 körül.
v: aha, értem.
w: akkor?
v: nem tudom, a héten igazából zéhára akartam tanulni.
w: jó, most jössz, vagy nem?
v: nem tudom, kik jönnek?
w: eddig szasza, az uralkodó, boda, meg még szólok rucsinak:
v: róka?
w: még pesten van.
v: aha, és hol lenne?
w: hangiban, vazze, hol máshol?
v: aha, csak mert nem nagyon van pénzem.
w: ezért nem a palatinusban iszunk, te szerencsétlen.
v: hm, jó, csak már bodának lógok 1000 forittal, aztán kell buszra is. Nem lehetne holnap?
w: nem vanya, ma estét zsíroztam már le mindenkivel. Meg ma este van szenes is. Na, döntsd már el, te gyökér!
v: hát… nem tudom. Végülis eljöhetek, de akkor csak fröccsözök. Meg szenesbe biztos nem megyek, max hangiba. De nem mondom azt se biztosra, mert tényleg készülnöm kéne a zéhára.
w: pfff, jó, ha gondolod, majd gyere.
v: hangulat?
w: igen
v: 8-9 fele?
w: igen.
v: és nem lehetne holnap?
w: nem.
v: vagy nem lehetne cornerban? Az jobb lenne rókának is.
w: nem lehetne, és róka nem jön mellesleg.
v: jó, hát nem mondom biztosra, de lehet lenézek gergővel. De valószínűbb, hogy inkább tanulok, mert ebből a tárgyból tényleg szeretnék jó jegyet.
w: na jóvan, cső.
v: de ha lejövök, akkor sem iszok sokat, maximum pár fröccsöt. Meg ha szar lesz az idő akkor nem jövök. Nincs kedvem felcaplatni boszorkányba esőben. Múltkor is beázott a cipőm.
w: jóvammá, hülye vanya. Na cső.
v: cső.

2. jamal
w: csocsi
sz: mi van már féreg cion? Nem jöhetsz fifázni!
w: jóvammá, csak azt beszéltük, este kéne egyet inni.
sz: holnap zéházok, dögöjjé meg.
w: akkor nem jössz?
sz: azt nem mondtam. Rudi jön?
w: azt írta msn-en.
sz: jó. 8 hangulat?
w: aham.
sz: jó, akkor ott. Fordujjá föl.
w: cső.

3. májer
w: szervusz drága róka!
r: szervusz weisz, mondjad.
w: este?
r: mi lesz este?
w: hangi, szenes, csak a szokásos.
r: még a fővárosban vagyok, weisz. Meg különben is ma este orbán viktor lányával dugok.
w: ó, ez sajnálatos. hát akkor szép estét.
r: szép estét neked is, szia.
w: szia

4. lusta
u: halló, rudi vagyok.
w: uralkodóóóóóóó!
u: weeeeeeeeisz!
w: no hallod, ma este vajon láthatjuk mászás bélát hangiban?
u: nem zárom ki. Hány fele?
w: úgy 8-9 körül
u: hm, jól hangzik. Igazából akkor a holnapi oroszt azt hiszem halasztom kicsit, mert ma este NÉGYKÉZLÁB akarok hazamenni!
w: na zsír. Akkor hangulatban. Puszi
u: sziaaa

5. brux
w: szevasz vadrác!
m: szervusz cimbi, mi a helyzet?
w: beszéltük a srácokkal, hogy este kéne nyomni egy hangi-szenes kombót.
m: na, jó, jó ötlet. Na, figyelj cimbora, én fél 8-ig órán vagyok, aztán meccsem van, utána tudok jönni, ha az megfelel.
w: persze, jó úgy. Akkor este, csoki.
m: béke.

6. viking
s: szervusz péterem!
w: szervusz sándor!
s: no, mesélj, miért hívtál!
w: csak azért, mert beszéltük a srácokkal…
s: rácokkal?
w: srácokkal. Hogy kéne egy hangi.
s: angi? Angéla? És csinos?
w: jaj, bazmeg sanyi. 8kor hangulat, aztán szenes, ha érdekel, gyere.
s: jól van jól van. Szervusz.
w: hali.

7. óz
w: szervusz bodci
b: szevasz te askenázik szégyene!
w: no arról lenne szó, hogy lenne-e kedved, ma úgy tisztességesen berúgni.
b: ááááá, egy forintom nincs. Biztos hogy nem.
w: ugyammá, adok kölcsön.
b: nem, igazából nem akarok addig inni most már, amíg nem jön meg a diákhitel. Hétvégén is nagyon sokat elittam fehérváron
w: basszus boda neked sosincs pénzed, aztán valahogy mégis berúgsz minden nap.
b: jó, de ma biztosan nem. Bebesire is még el kell olvasnom 600 oldalt szerdáig.
w: na mindegy. Told le a plöttyedt segged 8ra hangiba.
b: nem érted, hogy nem jövök, weisz? Egy fillérem nincs!
w: jóvan jóvan, 8, hanulat. Cső.
b: biztos hogy nem. na cső.
(ezután boda természetesen megjelenik hangulatban, ahol éjfélig iszik, szenesben 4ig bulizik, aztán 6ig ül becksben, majd 9kor ébreszt engem, hogy még részeg, és igyunk meg egy sört)

+1 végezetü bár nem szakosztálytag, azért jellemző a rucsival való beszélgetés is:
w: szevasz rucsi, nem lenne kedved ma este…
r: dede, 2 perc és indulok.
w: őőő, okés, akkor ott.
r: szevasz

tudom tudom, az volt az alapelv, hogy a hasonmások sorozatban mindig valami hírességhez hasonlítjuk a szakosztály egyes tagjait, de ezt egyszerűen muszáj. tegnap mikor agiszintet böngésztem, ráakadtam a sokkoló bizonyítékra, mely felfedi az igazságot: sanyi igazából egy kibaszott raj!!! (nem, a raj egy kibaszott sanyi) nem is húzom tovább az időt, jöjjön a kép:
























durva mi? bár én feltételezem, hogy itt nem egyszerű hasonmásról van szó, hanem az első kép voltaképpen a 12-13 éves sanyit jelenti, aki akkor még shukár, faintos,  gyémántos herceg volt, és persze nagyon raj, aztán töri szakra kerülve alkalmazkodott az itt uralkodó politikai áramvonalhoz. röviden: viking, magyarázatot követelünk!

Sajnálom, hogy ez az első bejegyzésem, de kapjátok be! bojkottálom a Szakosztály gyűlést! Fellebezésnek nincs helye!

korábbi cikkében jamal zseniálisan lerántotta a leplet az igazságról, mi szerint brux kollega igazából bertold brecht/vonyó józsef. azóta azonban még jó pár alkalommal vettük észre, hogy a szakosztály egyes tagja hasonlítanak valamely hírességre. vagyis inkább azt, hogy némely hírességnek neveztett trónbitorló hasonlít ránk. így következzen most egy újabb tény, mely sokak számára sokkoló, másoknak természetes: boda igazából zac efron.
aki értetlenül ráncolja össze ennek hallatán a szemöldökét, annak mondom, hogy zac efron napjaink tini bálványa, a high school musical "sztárja". egyébként természetesen zsidó. no de nem húzom tovább az időt: lássuk az azonosságot bizonyító fotót:

hupsz.
ez asszem nem az, mellényomtam, bocsi, véletlen volt. lássuk az igazi képet:
























ugye ugye?
ugyanaz a mosoly, ugyanaz a séró, ugyanazok a csillogó szemek (bár kérdés, bodának mitől csillognak). ezek után pedig azt hiszem mindenki egyetért vele, hogy efront a dunába bodát a fimvászonra!

(hamarosan lesz szakosztály a történelemben is, türelem)

 

 Az elmúlt hetekben 8-10 % - kal emelkedett a szív és érrendszeri panaszok aránya a baloldali politikusok körében. Több elemző egymástól független szakvéleménye alapján ez a jelenség a szélsőjobboldal által bevezetett forradalmi szociális reformokkal szembeni tehetetlenséggel függ össze. Elárasztották a médiát az ilyen és ehhez hasonló, valóban frappáns szlogenek:

„Ne félj csöves!

Engem kövess,

Durván szeress!

Jó a leves?”

A program lelkét a titkos R n’ R Szakosztály néven működő radikális páholy tagjaként feltűntetett Jamal képezi, akiről terjedőben van, hogy valóban semmit nem tagad meg szerencsétlen sorsú embertársaitól. Hősünkről adalék információ, hogy több szimpátiatűntetésen látták már, kétszer meg is sérült a békés kődobálók ellen erőszakosan fellépő rendőrség keze által. Azóta bal szemére süket, a jobb keze pedig gyanúsan rángatózik, rosszindulatú rágalmazók szerint lendít. Hogy ez mennyire hazug hírkeltés, arról tanúskodik a napokban kapott több tárgyi jutalom és egy, az emberségéért kiutalt aranyérem is, amit a Pécsi Tudományegyetem hivatalos képviselői nyújtottak át a Szakosztálynak, támogatandó a nemes kezdeményezést. Olybá tűnik, hogy ha az országra ez nem is mondható el, de a páholyra mindenképp: Lendületben a Szakosztály!

Üdv Szakosztály!

No meg persze kedves külsős olvasók (tömegesen).

Csak röviden és tömören. Hétfőn volt szakosztálygyűlés....( amely után voltak akik a társalgóban ébredtek, mások pazar megmozdulásokkal gyönyörködtették egymást a sakktáblánál, megint mások megitták a hubertusunkat) A Jóbarátok nevezetű vendéglátóipari egységben közösen megtárgyaltuk egyik neve elhallgatását kérő tagunk botrányosan nagy és gyémántkemény hancúrlécének minden szépségét. Az est lényege azonban az volt, hogy elfogatuk az elnöki rendszert.

Ez röviden abból áll, hogy havonta egy elnököt választunk, aki programokat szervez, gyűlést hív össze, szavazategyenlőség esetében pedig dönt. Kb. ennyi. A szeptember hónapot én vállaltam, hiszen a szakosztály egy része 2-szer is volt nálam a liberális gyöngyszemben, meg is szerveztem nekik hirtelen 2 kisebb focimeccset. A következő hónap ha jól emlékszem Jamalé.

Üdv mindenkinek: Főméltóságú Viking Elnök Úr

igazából nem szeretném védeni Faludy Györgyöt, tegyék ezt helyettem zseniális versei.

Zsuzsának a tömlöcből (részletek) - erről a versről azt kell tudni, hogy az ávó pincéjében költötte, papír és íróeszköz híján fejben, a szabadulás után rabtársai diktálták le neki soronként

Cellám falán akasztófákat látok,
s hatvanhat napja nem néztem eget,
de búval-bajjal, múlttal és jövővel
nem gondolok félannyit, mint veled.
Csak most látom, hogy milyen óriás vagy,
nem bír le bennem félelem, halál,
és győzöl itt is, vaksi muslicák közt,
ahogy rovom sétámat fel s alá,
s e verset mondom, melyből, mint a láva
tör fel szerelmünk árja, ritmusa,
és közben, ízes barackmagként, számban
édes nevedet forgatom, Zsuzsa.

Szerelmünk győz – éneklem hát, a költő,
holt kedves, bús rab, mindig hű rokon
késő nászunkra édes hegedőnek
vagy orgonának túl a sírokon.
Nehéz terep! Külön vagy együtt hullunk?
E szakadékos esztendők fölött,
melyet nyílként magamnál messzebb küldök,
csak ez a vers, e vers legyen örök!
Száz év és úgyse fáj, hogy dús gyönyörrel
vagy rút görönggyel fizet e tusa –
de az idő visszhangos folyosóin
örök szerelmünk verse szól, Zsuzsa.

Óda a magyar nyelvhez (részletek)

Most, hogy szobámban ér az est setétje,
te jutsz eszembe, Szent Gellért cselédje,
s ajkad, melyről az esti fák alól
először szólt az ének magyarul.
Arcod tatár emléke már ködös,
de titkunk itt e földön még közös
s a te dalod zsong minden idegemben
itt, idegenben.

Jöhetsz reám méreggel, tőrrel, ékkel,
de én itt állok az ikes igékkel.
Árkon-bokron kergethetsz hét világnak:
a hangutánzó szók utánam szállnak,
mint sustorgó füzesbe font utak
fölött alkonykor krúgató ludak,
s minden szavamban százszor látom orcád,
bús Magyarország.

Az elmúlt hónapokban sok kritika ért, hogy milyen szőrös szívű vagyok, és Minyi szerint sokakat sokszor megbántok. Ez így is van. Ezért jelentkezek ezzel a véleménybejegyzéssel, melyben a világ nyilvánossága elé tárom, kit miért is szeretek annyira a szakosztályban. Így mindenki számára világossá válik, hogy én igazából lávolom, még akkor is, ha különféle verbális kínzásoknak vetem alá a kedves cimborát.

Anti-antiszakosztály poszt.

Óz: Ez a fiatalember már csak magassága miatt is közel áll a szívemhez. Rendkívüli fizikai és szellemi teljesítőképességének köszönhetően briliáns történészhallgató, rengeteget tud inni és bámulatos futball tudományának hála az RnR béközepes szurkolók kedvence. Nah, és azok a szemek...

Brux: Barátkozó képességének köszönhetően gyorsan és könnyen megszerethető, jó kiállású és szellemes kolléga. Sportban, csajozásban legendás teljesítményre képes, még a Radnicson is felsprintel. Elképesztő. És már smárolt niggerrel. Nagyon helyes!

Kifli: Maga a megtestesült jóindulat. A galamblelkű, jószándékú fiatalember annyira aranyosan dohányzik, beszél, táncol és... csinál mindent, hogy az ember szíve beleszakad. Párját ritkító jártassággal bír számos érdekes dologban, és nem utolsó sorban az ország egyik legnagyobb Hasselhoff szakértője. PhD, nem vitás.

Májer: A politikai szakértelem, kiégett profizmus és úri-módi csodálatos elegye e hímisten. Ha elemében van, kirívóan kellemes társaság, párját ritkító képességgel képes osztani, miközben anyatejének számító sörét kortyolgatja. Legendák övezik nevét és szokásait, melyek megelevenedve boldoggá teszik a hétköznapi bebaszásokat is.

Viking: Botrányosan gyönyörű férfiember. Határozottsága a legnehezebb pillanatokban is eljuttatja eltévedt lelkünket a megváltást jelentő nemzetiszocializmusba, vagy ki hova vágyik, nem tudom. Ízes beszélgetőtárs, kiváló házigazda és pulyka. Jól áll neki a fehér ing.

Nokedlee: Egy féreg.

Lusta: Ha meghalnék és újraszülethetnék, Lusta szeretnék lenni. Ha választhatnék egy embert, bárkit, élőt vagy holtat a történelemből, akivel elkölthetnék egy vacsorát: az Lusta lenne.

bizonyára mind megtanultuk (legalábbis tanították) az európai unió történetét. így talán triviális kérdésnek tűnik a következő: mi az EU elődje?
a montánunió? az egk?
ezt mondják. a minap azonban jamal, óz, viking, kiflee, és persze jómagam megtaláltuk a valódi elődöt, ami nem más, mint a Harmadik Birodalom.
bizony, a német birodalom röpke 4 év alatt megvalósította a teljes európai egységet!

1938-ban még csak ausztria és csehország csatlakozott az alapító németországhoz, de 1939-ben lengyelország is, 1940-ben dánia, norvégia és persze franciaország mondta ki csatlakozását, 1 évvel később pedig már európa nagy része tagország volt. az igazsághoz hozzátartozik, hogy 1940-ben nagy-britannia is tett egy erőtlen próbálkozást a csatlakozás érdekében, de az eu soros elnöke (németország) nem érezte méltónak erre a briteket.
vegyük most szemügyre a két közösség működését, és hatékonyságát.
az eu egyik sokat emlegetett előnye, hogy úgymond eltűnnek a határok. ez azonban csak maszlag. mi -bár uniós tagállamok vagyunk- bármerre indulunk, személyi nélkül nem léphetjük át a határt. a régi szép időkben (pl. 1942) viszont bretagne-tól a krímig úgy lökhettük a gázt tigrisünknek mercedesünknek, hogy határőrt még távolról sem láttunk. (maximum pár ss-hadosztályt)
az eu másik sokat szajkózott pluszpontja a közös pénz. azonban ez is álságos állítás. mert ugyebár ahhoz előtte el kell érni egy bizonyos gazdasági szintet. ezzel szemben a Reich ennél sokkal toleránsabban keblére ölelte a szörnyen szegény ukrajnát vagy szerbiát is. ebben a korszakban szinte bárhol európában elfogadták a birodalmi márkát.
továbbá az eu büszkén állítja magáról, hogy biztosítja a munka, és a tanulni vágyó fiatalok szabad áramlását. ugyanezt a német birodalom is biztosította. fiatalok ezrei tehettek sétarepülést london felett, ejtőernyőzhettek krétán, vagy barangolhattak sztálingrád utcáin. a munkaügyi mobilitás szintén magas volt a harmadik birodalomban, igaz, ez egyedül a lengyel főkormányzóság területére összpontosult.
az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a kisebbségvédelem még kissé kiforratlan volt, és a rendszer is enyhén militáns volt, de mint arthur seyss-inquart, ausztria majd hollandia birodalmi biztosa kijelentette: "Az új Európában, mely a népei közti szolidaritás és együttműködés alapján fog állni, a határok megszüntével beköszönt a bőség kora" -bizonyítva, hogy a katonai jelleg kizárólag a békét szolgálja.
végezetül álljon itt egy kampánykép:


 

azaz hány magyar él budapesten?
szaszával már sokat rágódtunk a fenti kérdésen, így ma úgy döntöttem, kicsit utánaszámolok, íme az eredmény:

            nos, hogy valahol hozzáfogjunk, először természetesen budapest lakosságánál kell kezdeni, mely 2009-es adatok szerint 1.712.210 fő. ebből azonban rögtön le kell vonni a peremkerületek lakóit, hiszen ezek annyi urbánus légkörrel se bírnak, mint bivalybasznád lepukkantabb részei. így tehát a XVI:, XVII., XVIII., és XXI. kerületek lakosságát minden további nélkül levonhatjuk, ez 345 ezer főt jelent, így marad 1.367.210 fő.
            most vegyük szemügyre a megmaradó lakosság etnikai hovatartozását. a népszámlálás szerint 12 ezer fő vallotta magát cigánynak, ám az országos statisztikák szerint csak a cigányok negyede ismeri be cigányságát, így a budapesti romák száma nagyjából 50 ezer körül mozoghat. jelentős a németek aránya is, a statisztikák szerint 8 ezren laknak budapesten, de véleményem szerint még kétszer annyi (tehát 16 ezer lakos) olyan él pestbudán, akik sváb származással bírnak, és lelkük mélyén lenézik a "görbelábú mongolokat" (lásd róka). a budapesti kínaiak számát 13 ezerre becsülik, és további 11 ezer vietnámi, kambodzsai, stb. is él a fővárosban. kisebb lélekszámú a román kisebbség, akik jórészt 1919-ről ittmaradt bakákból és azoknak leszármazottaiból áll, ezt 5 ezer főre saccolom, és ugyanennyire az itt élő szlovákok számát is. számolhatunk továbbá 20 ezer további külföldivel (orosz maffiózók, ukrán stricik, holland dílerek, török kebabosok, moldáv kurvák, stb.) valamint természetesen nem lehet kihagyni a legnagyobb lélekszámú zsidóságot (yeah!). a 200 ezer főre becsült magyarországi zsidóság nagyjából 2/3-a lakik pesten, ez pedig kb 133.300 főt jelent, akiket szintén le kell vonnunk budapest magyar lakosságából. marad 1.105.910 magyar lakos.
            azonban meg kell vizsgálnunk ezen lakosság politikai hovatartozását is. a legutóbbi önkormányzati választásokon 362.289 választópolgár voksolt demszky gáborra, akiket azt hiszem, nyugodtan zárhatunk ki a magyar emberek köréből. levonhatjuk továbbá a katonára (mdf) és székelyre (munkáspárt) adott szavazatokat, ez 46.367, valamint 4212 voksot jelent. azonban mivel ezen pártok támogatottsága szinte kizárólag a panelban lakó harcos szocinyuggerekből áll, így nyílvánvaló, hogy nem mind adta le szavazatát, mert fájt a lába, a háta, nem jött a mozgóurna, stb. így tehát további kb. 80 ezer főt mint szimpatizánst nyugodtan levonhatunk. így budapest magyar lakossága már csak 613.042 fő.
            azt is fontos megemlíteni, hogy a budapesten élő magyaroknak nem egésze budapesti származású. rögtön kezdhetjük az egyetemistákkal. budapest városában 147 ezer fő tanul a felsőoktatásban, ám ezek nagyjából 4/5-e vidéki hallgató (kb. 117.600 fő) , aki csak kényszerűségből sínylődik a liberális városban. újabb 200 ezer főt vonhatunk le, ha levonjuk a pesten dolgozó vidékieket, akik azonban kultúrálisan nem tekinthetők budapestinek, és további 50 ezer magyar lakos él ott, aki határon túli gyökerekkel rendelkezik, és valószínűleg nem is sokáig marad pesten. ha már itt tartunk: újabb 100 ezer ember lakik budapesten, akik már úgy megszedték magukat, hogy néhány éven belül "leköltöznek vidékre", hogy tehenet fejve, füvet kaszálva élvezzék a falusi idillt. így marad 145.442 magyar ember.
            ez azonban csalóka szám, a magyar lakosság száma ennél természetesen jóval kisebb. pédául kénytelenek vagyunk levonni a melegeket ebből a számból, kiket a magyar haza nyílvánvalóan nem ölelhet kebelére. országos szinten 1-2%-ra szokás tenni a homoszexuálisok arányát, ám a liberális városban ez egyértelműen nagyobb, így újabb 85.610 lakos nem tekinthető igaz magyarnak. vallási tekintetben pedig egyértelműen kizárhatók a hitgyűlisek, szcientológusok, jehova tanúi, meg az összes hülye szekta híve, akik összesen 40 ezer főt tehetnek ki. marad 19.832 magyar lakos, akiből nagyjából 10 ezer fő csupán börtönben ül, és az ország különböző pontjából érkezett, marad tehát mindössze 9832 fő. ez azonban még nem a végösszeg, muszáj levonni belőle a budapesten tanuló külföldi diákokat (6000), és a pesti klubokban focizó afrikai és dél-amerikai focistákat (320), így marad 3512 fő, vagyis nagyjából egy falu lakossága. ezzel azonban még mindig nincs vége. budapesten 18 szabadkőműves páholy működik, akik -nagyon helyesen- a magyar nemzet megrontói és a judeobolsevista métely támogatói , így páholyonként 150 főt számolva 2700 főt kell levonnunk a magyar lakosságból. fontos továbbá, hogy a budapesten működő számtalan nagykövetség és konzulátus dolgozóit se hagyjuk ki a sorból, ez legalább 800 főt jelent. marad 12 magyar ember, ám ebből még le kell vonni a kormány tagjait, akik semmiképpen se képezik a nemzet részét. ezt (11 fő) levonva megkapjuk a végeredményt: budapesten mindössze egyetlen magyar ember él, ez pedig nagy valószínűséggel viking.

szóval viking, milyen érzés egyedüli magyarként a mi városunkban élni? :)

Drága Barátaim!

Olyan élményben volt ma részem, amiről 11 év óta álmodom. Igen, én ott voltam ma este, mikor a Debrecen magyar sporttörténelmet írt! Mert azt írt!!! Igen! Újra magyar csapa a bajnokok ligája főtábláján!

Már napok óta futball-lázban égtem. Izgultam. Úgy mint 11 éven keresztül, amióta focit nézek minden áldott augusztusban, hogy most kijut egy magyar csapat is az elitkörbe. Ott voltam ma este a Puskás Ferenc Stadionban, eleinte furcsa volt. BL plakátok mindenhol... aztán a fekete leves..... Platini Úr új rendelete alapján NINCS SÖR AZ UEFA TÉTMECCSEKEN! DE túltettem magam rajta. Remegett a lábam. Az odavágó óta alig jött meg a hangom, de mégis... fradista lelkem ellenére teli torokból üvöltöttem hogy: hajrá LOKI! AZ első félidőben végigfutott a meleg húgy a lábam szárán, aztán eszembe jutott: mit gondolna egy Viking a helyzetemben.... basszus... innen nincs mit izgulni, nyertünk. Bákker! lefociztuk a bolgár bajnokot! A stadion őrjöng, mindenki magából kikelve ünnepel! Ez az az érzés, amit sosem fogok elfelejteni! Könnyfakasztó élmény volt!

Hajdú B. István azt mondta: felnőtt egy nemzedék, akinek nem volt jelentős sportélménye. Akinek csak meséltek az öregek a 95-ös fradiról! Ma reményt adnak az új generációnak! Igen... ez a mai este örök élmény, bekereteztetem a jegyemet és büszkén fogom mesélni, hogy igen, én ott voltam, mikor a magyar futball, és vele együtt a nemzet emelkedésnek indult.

Igen! Én ott voltam, és ott is leszek!

Bede Márton nem rakta ki az általam költött villáminterjút, a cicáknak igazuk volt. Nem bírom tovább, lejárt a türelmi idő. Remélem tetszeni fog azoknak, akik még nem hallották.

Villáminterjú Adolf Eichmannal, a Wehrmacht&SS Travel utazási iroda ügyvezető igazgatójával.
Bede Márton: Eichman Úr, továbbra is biztosítanak kedvezményes árú menetjegyeket az európai zsidóság számára Lengyelországba?
Adolf Eichmann: Igen.
Bede Márton: Köszönöm az interjút!

Kedves Szakosztálytársak!

Megtörve a csendet ismét írok nektek!

Ezúttal arra buzdítanék mindenkit, hogy szerdán szurkoljatok a Debrecen csapatának (nem csak azért mert Debrecen jó jobbos város), hiszen bajnokok ligája visszavágót játszik 19 órakor a svéd FC Kalmar ellen. A kupagyőztes Honvéd még nem kapcsolódott be az Euro Ligába, a Haladás és a szerencsétlen lilák már szinte biztos kiesnek (Elfsborg-Haladás: 3-0, Steaua-Újpest: 2-0 ... a lilákra majd egy későbbi bejegyzésben külön kitérek). Tehát jelenleg egy magyar bástya van a nemzetközi fociporondon, ezért aki magyar, az szerdán üvöltse tiszta torokból, ahogy a cívisvárosiak szokták: HÁJRÁ! DÁBRÁCÁN!

Igen Óz, te is!

Szeptemberben a Szakosztály filmkubjában a következő film kerül vetítésre:

Minden érdeklődőt szerettel várok: Jamal Fraser, szervező és első filmes rendező.